<% PM %>
Latest Shouts In The Shoutbox -- View The Shoutbox · Rules -  


  Reply to this topicStart new topicStart Poll

» N3-as szektor
Omega
 Posted: Nov 10 2015, 12:17 AM
Quote Post
Profile

played by Az emberi büszkeség - a szülőkével egyetemben - elhiteti velünk, hogy minden alkotásunkat irányíthatjuk. Az emberi természetünk által teremtjük meg szörnyeinket. Gyermekeink is egy ötvözetek, a tökéletlen húsunkból vannak. Varázslattal mozgatjuk őket, és sosem tudni igazán, mit tesznek majd

N/A

Years348 PostsAdminPM


Mese helyszín:

Csend és hullaszag, bár az utóbbi csupán képletes megfogalmazás, mégis eléggé valószerűnek tűnik hogy ezen az elhagyatott terepen fognak találni nem egy halottat. A környék csendes, még a légy se zizzen. A messzeségbe régi nagy városok lerombolt emeletes házainak romjai állnak régi bástyaként a lemenő nap fényében. Kihalt utak, régi roncsautók szerte széjjel amerre a szem ellát. Ezt a helyet látszólag már elhagyta isten, már ha egyáltalán volt is itt valaha. A ranger's tagjainak már a kordinátákra sem volt egyszerű eljutni, a rendelkezésükre bocsáltott két Humwee közül az egyik éppen hogy megérkezett mielőtt a motor megadta volna magát. Mögöttük a kihalt pusztaság, előttük a feladat, mégpedig egy két méteres acélfal mögött, ami ha minden igaz a katonai létesítményt rejti. A helyszín látszólag elhagyatott, a falak mögött egy nagyobb kaszárnya épület található, valamint egy kifutó pálya, jó néhány hangárépülettel. Hogy valami értékes rejlik e itt, fene se tudja még van vagy 2 kilométer a kapu bejáratáig, de egy távcsővel könnyen fel lehet fedezni mindent, köztük a kapu mögött egy hegybe vezető alagutat is, ami valószínűleg a bázis magját rejti. A csend szinte szinte megbabonázza az embert, nehezen lehet elképzelni hogy a Rangers tagjai néhány nappal ezelőtt itt lehettek. Pedig itt voltak, a szállítójárgányukat már messziről ki lehet szúrni, amint a kapualjban strázsál, de élő embert se ott sem másutt nem látni.
A csapatot 2 Humwee szállította a célállomásig, Timothy-n kívül még kilenc bajtársával, akiket a Desert Ranger's vasszigorú századosa személyesen Miller százados vezet. Az 50es éveit taposó két méter magas baka közel sem a jóságos öregapó látszatát kelti. Bár koros de izomzata irigylésre méltó, a testén és arcán található hegek pedig arra utaolnak, hogy eddig bárki is szarakodott vele, ő járt rosszabbul, a modora pedig a legtenyérbemászóbb rohadékét is felülmúlja. Mindezen felül arról ismeretes, hogy bár nem kíméli az embereit, másrészről meg is becsüli őket. Nem egy akcióban húzta ki a csávából a fiatalabb Ranger generációt, így a vén medvét a modora ellenére is tisztelik, még ha a hátuk közepére sem kívánják. A Motorzaj lassan elül amint Miller a távcsövében a bázis látképét kémleli a Humwee lövegtornyából, egy méretes szivarral a szájában.
- Kurvák vére folyjon patakokban, az a rohadt felderítés megint rosszul mérte fel a terepet. - Morogja öblös hangján, majd néhány perc elteltével azonban gondterhelt arccal fordul a társaság többi tagjaihoz.
- Na jól van hölgyeim remélem eléggé elzsibbadt a valaguk, és vágynak már egy kis mozgásra. Van egy olyan érzésem hogy a deltának maximum a dögcéduláit fogjuk haza vinni, de akkor is teljesítenünk kell amiért ide jöttünk. Szükségem lesz három önkéntes felderítőre. Mcgee, Krüger, és Walters szedelőzködjenek és mérjék fel a terepet mi lehet ott bent. Santos, te told a segged a dombtetőre és keress valami jó rálátást, vidd magaddal a M107-est a többiek egyenlőre itt maradnak. A felderítő rajt Mcgee vezeti, szóval fiam nehogy elkúrd nekem. Folyamatos rádiókapcsolatban leszünk, te jelentesz bármi olyat látsz ami furcsa, vagy picit is nem szokványos. Lehet csak egy csapat siheder fosztogató ütött rajta a csapatainkon, de lehet az is hogy valami más. Ha minden tiszta bemegyünk, rádiókapcsolatot létesítünk a bázissal. További utasításig ez a terv fiúk, sok szerencsét. - Hadarja el már már szinte dallamosan zord hangján a férfi miközben szájából hatalmas nagy füstgomoly száll felfele.
PMEmail Poster
^
Timothy Mcgee
 Posted: Nov 10 2015, 12:19 PM
Quote Post
Profile


Kiss előzmény.
Éppen a kantinban eszegetem az én kis ebédemet mikor egy öblös hangú férfi ingerülten rám parancsol.
- Fejezze be a nyámnyogást és azonnal készüljön fel bevetésre. Meg kell keresni a felderítőket és szükség lehet a maga éles szemeire. - ezzel sarkon fordul és eltűnik.
Én még bekapok pár falatot és máris rohanok a felszerelésemért. Látom, hogy hozzám, hasonlóak mások is így tesznek és az egyikük vidáman odaszól nekem.
- Hát ez nem lesz sétagalopp az tuti.
Mivel nem igazán tudom, miről van, szó ezért igyekszem mindenre felkészülni. Fölveszek egy régifajta golyóálló mellényt, ami a modern csúzlikkal szembe nem sokat véd ám mégiscsak több a semminél. Nem pakolom magam mindenféle ágyúval, mert azzal csak, lefárasztanám magamat helyettük egy szolid FN P90-est viszek néhány tárral. Mellé még berakok egy csinos kis revolvert pár gyors töltővel és két gránátot. Meglehet néhányan túlzásnak érzik ám szerintem sokkal jobb mindenre felkészülni. Mikor mindannyian elkészülünk, beülünk a csodajárgányokba és már indulunk is.

A felszerelés:
1db golyóálló mellény
1db napszemüveg
1db FN P90
5-6 db FN P90-es tár
1 db Revolver S&W
5-6 db gyorstöltő
1 üveg víz
1 db katonai hátizsák

Megérkezéskor, végre ki tudom nyújtóztatni az elgémberedett végtagjaimat. Olyan sokat kellett egyhelyben ülnöm, hogy szinte már alig érzem a lábamat. Közben előkapom a vizes palackomat és iszok, egy-két kortynyit majd visszateszem a helyére. Mikor mind a tízen egy kupacba gyűlünk, befejezem a tornázást és igyekszem a feladatra koncentrálni. A környék szinte természetellenesen hallgatag mostanság. A távolban látok pár lerombolt épületet, amikhez képest én egy palotában nőttem fel. Nem csodálom, hogy még a bogarak sem maradnak meg a környéken, mert van benne valami, amitől még nekem és feláll a szőr a hátamon. Vezetőként az ötvenes éveit taposó öreg róka kísér el minket a kirándulásra. Bár testét sok helyen ronda hegek tarkítják azonban a lelke mélyén egy ő egy nagyon jó ember. Vagyis úgy értem nagyon mélyen biztosan benne is akad valamicske jóság hisz a lábadat letépő farkasok sem gonoszak. Elég sok szemétséget elkövetett már az embereivel szemben bár az is igaz, hogy azoknak köszönthetően maradtak életben. Igaz, hogy elég gyakran és sokat káromkodni azonban ezt nem lehet felróni neki negatívumként. Mégse várhatjuk el tőle, hogy ebben a rothadó világban kedves és aranyos legyen. Az ilyeneket ez a föld megrágja és kiköpi egyetlen szempillantás alatt. Az öreg kiadja a parancsokat miszerint egy kisebb szakasz bemegy felderítőnek és én fogom vezetni. ez eléggé meglepett ugyanis nem tartoztam a kedvenceik közé és vezetői zsenialitásomat sem szoktam fitogtatni. Kissé zavar, hogy még mindig semmi hírük a felderítőknek és reménykedek, hogy néhányan azért túlélték a kalandot. A szokásos marhaságot félretéve azonnal reagálok a parancsra, mert tudom, nem babara megy a játék. Ráadásul Miller páros lábbal rúgná szét a seggemet, ha most eleresztenék néhány viccet.
- Értettem. Krüger Walters utánam.
Ezzel elindulunk az ismeretlen bázis felé. Kezemben tartom a kibiztosított P90-est célra tartva hátha használnom kell. Én haladok elől ugyanis a bionikus szemeim kissé jobbak a mondhatni hagyományos fajtánál. Gyorsan haladunk azonban minden apróbb mozdulatra igyekszünk reagálni. Egy soros alakzatban megyünk, én vezetem Walters pedig akinél a rádió van zárja. Odabent kézjelekkel kommunikálunk nehogy a fölösleges beszéddel magunkra vonjuk az ellenség figyelmét.
PM
^
Omega
 Posted: Nov 20 2015, 12:45 AM
Quote Post
Profile

played by Az emberi büszkeség - a szülőkével egyetemben - elhiteti velünk, hogy minden alkotásunkat irányíthatjuk. Az emberi természetünk által teremtjük meg szörnyeinket. Gyermekeink is egy ötvözetek, a tökéletlen húsunkból vannak. Varázslattal mozgatjuk őket, és sosem tudni igazán, mit tesznek majd

N/A

Years348 PostsAdminPM


A csapat gond nélkül átjut a bejáratnál. Már az is érdekes lehet hogy a falak alatt járva, szinte semmilyen hangot nem hallhatnak. Az egész hely kihaltnak tűnik, de maga a főbejárat nyitva van. Ha beérnek az elég tágasnak mondható "udvarba" szintén nem láthatnak sok mindent. Szemét szemét hátán, valamint egy szállítójármű, pontosabban egy orosz Ural típusú benzinzabáló szörnyeteg. A raktere azonban érdekesebb, jó néhány katonai felnyitatolan láda látható , de hogy mi lapulhat benne azt a franc se tudja. Ránézésre lehet benne akár katonai élelmiszer, de akár gépkarabélyok, lőszer, vagy más egyéb köcölék is. Ami igazán érdekes azonban az ami a ládákon csordogál. Valamiféle fekete ragacsos folyadék, melynek szaga leginkább a dögkúton uralkodó bűzhöz hasonlít. A felderítő csapatnak még mindig semmi nyoma, azonban a kapunál kissé lemaradt Krüger nyögését a járgány hátuljáról is hallhatják. Néhány pillanat múlva a karcsú de mégis izmosnak mondható Krüger a maga 170 centijével Timothy mögött terem kezébe egy radioaktivitást mérő szerkezet amit egyenesen neki nyújt. Ez Luke... akarom mondani Geigeré volt. Most már sejtheti Tim is miért adták a tagnak a Geiger becenevet. A felderítésnél ő végezte a radioaktivitással kapcsolatos méréseket, s lám most a geiger müller számlálójára gazdátlanul találtak rá. A számláló egyébként itt kint normál mértékeket mér, de ha elindulnak a bázis alagútja felé, ezek az értékek emelkedni fognak. Meglehet nem a legjobb ötlet vegyi felszerelés nélkül megközelíteni magát az objektumot. A csend még mindig idegesítő, mondhatni egy légy zümmögése is szinte már zavaró zajként hangzana, de ők most még annyit se hallanak. Csupán a saját lélegzetüket, valamint ruhájuk susogását. Egy pillanat múlva azonban a rádió felsercen és Miller öblös hangja szólal meg benne.
- Nos fiúk, meddig várjunk még ide kint? Nem hallom hogy lövöldöznétek, szóval tiszta a terep? - Kérdezi miközben a háttérőből kihallatszik hogy ismét felkapcsolják a járművek motorjait.
PMEmail Poster
^
Timothy Mcgee
 Posted: Nov 29 2015, 10:41 PM
Quote Post
Profile


Amint elhagyjuk a többieket minden felesleges beszédet a minimálisra csökkentünk. Normál esetben halkan cseverésznénk, ám ez egy a különleges alkalmak közé tartozik. Ha minden igaz valami végzett néhány kiváló felderítőnkkel így nem engedhetjük meg magunknak a lazaságot. Én haladok, elől magam elé tartom picinykének mondható fegyveremet. Azért ez van nálam, mert pontos és rendkívül könnyű ezért akár egy kézzel is használhatom. Habár nem hallunk semmiféle neszt a közelben szép lassan és csendben haladunk. A szélrózsa minden irányát figyeljük, sőt még az eget is az ellenőrzésünk alatt tartjuk, nehogy onnan kapjuk az égi áldást. Nemsokára megérkezünk az udvarra ahol mindenfelé szemét és törmelékhegyek vannak ameddig csak a szem ellátott. Bebújunk, az egyik mögé majd elkezdem a már jól begyakorlót, pantomimet, játékot.
:Én. Megyek. Előre. Ti. Maradtok. Figyeltek. :
Mikor végzek a mutogatással elindulok csendben lopakodva akár egy kísértet. Mikor elérek, egy hatalmas benzinzabálóhoz intek a többieknek, hogy kövessenek. A rakterében különfélek ládákat látok és egyiken valamiféle különös vörös folyadékot találok. Nem tudom, biztosan ám én úgy hiszem talán az egyik felderítőt pépesítették. El nem tudom képzelni mi képes egy embert ilyenné változtatni. Parancsszó nélkül Krüger elém lép és azon nyomban előkapja a kis játékszerét. Nagyon remélem, hogy nem valami sugárzó anyaggal van dolgunk. Halottam történeteket egyeseknek leesett a fülük mások impotensé váltak. Nem is tudom melyik a rosszba, de egyiket se szeretném megtapasztalni. Minél beljebb megyünk, annál jobban serceg, ami eléggé idegesít. Nemsokára megszólal a rádió és a nagyfőnök panaszkodó hangon helyzetjelentést kér. Magamhoz veszem a rádiót és rövid helyzetjelentést teszek.
- Itt Tym vétel. Idáig minden üde és tiszta. Leszámítva az enyhén emelkedő sugárzást és valami gyanús folyadékot, ami akár emberi turmix is lehet. Várjuk a további parancsokat. Vétel vége.
PM
^
Omega
 Posted: Dec 12 2015, 08:17 PM
Quote Post
Profile

played by Az emberi büszkeség - a szülőkével egyetemben - elhiteti velünk, hogy minden alkotásunkat irányíthatjuk. Az emberi természetünk által teremtjük meg szörnyeinket. Gyermekeink is egy ötvözetek, a tökéletlen húsunkból vannak. Varázslattal mozgatjuk őket, és sosem tudni igazán, mit tesznek majd

N/A

Years348 PostsAdminPM


- Pompás... Maradjanak ott ahol most vannak, beviszem a csapatot - Morogja cseppet sem kellemes hangon Miller. A távolban fel is bőgnek a terepjárók motorjai, és nemsokára a négyes azt láthatja, hogy már be is masíroznak a helyszínre.
- Francba is, úgy bűzlik mintha valakit kint hagytak volna szárítani a napon - Morgolódik a százados, mikor ő maga is szemügyre veszi a fekete folyadékot és amit találtak. Végül aztán Tim felé fordulva bele is kezd a mondókájába.
- Na jól van, nem akarok itt időzni sokáig. Ahogy nézem a felderítő egységnek nyoma sincs, ha a gazdátlan geigert nem számoljuk. Gondolom maguknak sincs több kedve itt maradni mint nekem, azonban hölgyek vár még önökre egy hálátlan feladat. A sugárzás.... - Mutat az ujjával az alagút felé, ami a bázis belsejéhez vezet.
- Ki kell derítenünk mi a franc sugároz. Az eligazításon önök is hallhatták, hogy az előző felderítő egység valószínűleg behatolt az alsóbb szintekre. Nos ha a bejárat nyitva maradt, a sugárzás még erősebb lehet ide fent, és ez még csak a legkevesebb ha valamit ki is engedtek onnan. Szóval drágáim vegyvédelmi ruhát fel és készüljenek a behatolásra . Le kell zárnunk azt a rohadt nyílást. A csapat a régi. Krüger és Walters Mcgee vezetésével, a felső szinteket ellenőrzi Davis, Parker és Roberts pedig velem az alsó szintre. A maradék pakolja fel a cuccokat és mire feljövünk legyen kész. - Adja ki a parancsot a vén medve. Vegyvédelmi ruházat természetesen bőven van a terepjáróba, így ha beöltöztek akár el is indulhatnak magának a bázisnak a feltérképezésére. A hatalmas betonkapun átlépve sötét kietlen helyre érnek. Egyenlőre még az orrukig se látnak el, azonban megfelelő fényeszköz híján maximum az elemlámpáik és fáklyáik nyújthatnak némi világítást számukra. A radiokativitás itt még magasabb, de mivel a vegyvédelmi ruha ideiglenesen védelmet nyújt, így az energia visszanyerése a legfontosabb feladat. A csapat egyenlőre itt még együtt van, Tim hallhatja a sötétben a férfi mormogását, és hogy osztja a parancsait a saját szakaszának, azonban a mormogás mögött még valami hallható. Mintha puha léptek zaja hallatszana a sötétben. A terem amúgy óriási, egy lépcső vezet fel illetve a terem közepén egy méretes teherlift is látható, áram híján azonban egyenlőre nem valószínű hogy akár egy tapodtat is mozdulna.
PMEmail Poster
^
Timothy Mcgee
 Posted: Dec 12 2015, 09:53 PM
Quote Post
Profile


Azt a parancsot kapom a nagyfőnöktől, hogy maradjunk, a helyünkön mindjárt csatlakoznak hozzánk. Így hát bontjuk a csatornát és csak várunk. A hátborzongató csöndnek köszönthetően haljuk, amint a távolban felbőgnek a motorok és egyre közelebb jönnek. Természetesen ez idő alatt sem engedünk az éberségünkből. Egyikünk sem szeretné, ha valaki vagy valami egy óvatlan pillanatban turmixot készítene belőle. Olyan sokáig tart mire megérkezik a csapat másik fele szinte egy örökké valóságnak tűnik. Általában az a szabály, hogy csöndben kell maradni azonban ez nekem valahogy nem nagyon ment. Így hát leülök az egyik ládára fegyveremet magam mellé támasztva és végre felteszem azt a kérdést, ami már jó ideje mardossa a belsőmet.
- Szerintetek mi lehet ez az izé?
- Fogalmam sincs, engem inkább az izgat mi csinált belőle turmixot.
- Igazad van, nem szeretnék azzal az ízével találkozni. – azonban valami az súgja, hogy ez a találkozás elkerülhetetlen.
Mikor meghaljuk, a terepjárókat azon nyomban befejezzük a csevegést is kimegyünk, hogy fogadjuk a többieket. A nagyfőnöknek sem tetszik az a furcsa folyadék azonban nem is érdekli különös képen. elsősorban a küldetéssel foglalkozik és rögtön ki is adja az utasításokat. Parancsai szerint be kell hatolnunk a bázisba, amivel egy ici-pici gond van, mégpedig az a halálos mennyiségű sugárzás, ami valószínűleg bent mindent átitatott. Szerencsére mi sem vagyunk kezdők és mindenre előre felkészültünk. Van nálunk megfelelő minőségű vegyvédelmi ruha így azon nyomban neki is láttunk az átöltözésnek. Jól tudom, hogy ezekre vigyázni kell, mert ha egy kicsit is megsérülnek nekünk, kampec. A nagykutya folyton csak morog, amiért olyan lassan megy az átöltözés szerintem azonban így akarja leplezni a feszültségét. Egy pillanatra ránézek, és azon nyomban tudatosul bennem mekkora marhaság volt, amit az előbb gondoltam. Ez az ember nem tart semmitől és senkitől. Az a feladatunk, hogy a felső szinteket fésüljük át, míg ők az alsókat. Nem tartom valami bölcs dolognak a szétválást ráadásul tudtommal a felderítők is arrafelé kóricáltak. Azonban mivel nem akarom, hogy egy katonai bakancs nyoma éktelenkedjen, a pofámon ezért inkább megtartom magamnak. Behatolva a két csapat ketté válik, míg a maradék kint pakolja a dobozokat. Kíváncsi lennék, vajon mi lehet bennük, de magamba fojtom a szót. A rádión hallom amint az öreg osztogatja a parancsait. Vele ellentétben mi inkább kézjeleket használunk az én parancsomra. Mivel odabent elég sötét van ezért én haladok elől, hisz a spéci szemeim kicsit jobbak ilyen terepen. Nem azt mondom, hogy látok a sötétben csak ezek jobban összegyűjtik a kóbor fénypontokat, mint egy hagyományos szem. Egy nagy terembe érkezünk, amiben egy lépcsőt és egy teherliftet találunk. A biztonság kedvéért körbenézek, a hő látásommal hátha találok, valami nyomot esetleg megpillantom a túlélőket.
PM
^
Omega
 Posted: Dec 27 2015, 01:20 AM
Quote Post
Profile

played by Az emberi büszkeség - a szülőkével egyetemben - elhiteti velünk, hogy minden alkotásunkat irányíthatjuk. Az emberi természetünk által teremtjük meg szörnyeinket. Gyermekeink is egy ötvözetek, a tökéletlen húsunkból vannak. Varázslattal mozgatjuk őket, és sosem tudni igazán, mit tesznek majd

N/A

Years348 PostsAdminPM


Nem mondható túl rózsásnak a helyzet. Az egy dolog hogy sugárzó terepen keresztül kell behatolni az épületbe, hogy lezárjanak egy bejáratot, de mikor megérkeznek szomorúan kell tudomásul venniük hogy még az áram is elment. A csapat bent ketté válik, és Tim ismét a jól bejáratott csapatot vezetheti. Bár jobban lát mint a többiek, mégis semmi ellenséges nem kerül a szeme elé, mégis érezhető a terembe lévő feszütség. Olyan érzés lehet rajta urrá mintha valami figyelné őket. Véletlen? Kötve hinné az ember, hiszen ha hátra fordul, láthatja ugyan ezt a gyanakvó érzést két mögötte sétáló társán.
- Mi a helyzet Mcgee? - Ide hozzák helyre valahogy azt a nyomorult áramot, mert különben nem tudunk lemenni . - Hallatszik a parancsnok hangja. Ha Tim felmegy a lépcsőn, egy nyitott ajtón tovább haladva egy sötét folyosón találhatja magát. A folyosóból további két terem nyílik, egy jobbra, ami jelenleg zárva van az elektromos kimaradás miatt, illetve egy főajtó a folyosó végén. Ha belépnek ismét egy tágas terembe találják magukat, ám valami fura bűzt érezhetnek. Hasonlót mint ami lent a kocsit körbe vette. A terem végében villódzó gépsoron felvillanó vörös ledek arról árulkodnak, hogy ez egyfajta irányító terem lehet. A gép működőképes, ám ha visszaolvassák a jegyzetfájlokat kiderülhet, hogy szándékosan kapcsolták le a rendszert s nem üzemzavar okozta. A miértekre talán épp itt van a válasz a teremben. Ha még nem kapcsolta volna vissza Tim az elektromosságot, láthatja így is hogy a terembe szanaszét hevernek félig meddig megcsonkított testek. Szám szerint 4, de a maradványaikon ugyan ez a fekete különös folyadék található. Mire azonban nagyon gondolkodóba eshetne a fiú hirtelen sikolyt hallhatnak a hátuk mögül. Walters-é aki a bejárati ajtót biztosította
- A kurva életbe szedjétek le! szedjétek le!.- A sikolyokat jó néhány sorozat követi, majd gurgulázás. Ha hátra néznek még éppen láthatják hogy egy emberszerű valami vonszolja magával szerencsétlent.

user posted image
PMEmail Poster
^
Timothy Mcgee
 Posted: Feb 3 2016, 09:46 PM
Quote Post
Profile


Ami teljesen világos előttem az, hogy nem látunk az égvilágon semmit. Jól tudtam, hogy nem fognak minket terülj terülj asztalkámmal várni, de reméltem nem kell mindenen átesve felderítenünk a terepet. Szerencsénkre erre nincs szükség hála az én csodálatos szemeimnek hála. Igaz nem változtatja, az éjszakát nappallá viszont hála ezeknek a szerkentyűknek többet láthatok a semminél. Ezért is én haladok a mi kis háromfős csapatunk élén. Az, hogy engem jelöltek ki vezetőnek az másodlagos szempont ugyanis én tudok hátulról is dirigálni. Szóval én megyek elől kezemben hűséges fegyveremmel majd mögöttem bátor harcostársaim. Nagyon remélem, hogy legalább ezt a világítást vissza tudjuk kapcsolni. Nem nagyon szeretném, ha az a valami lesből csapna le ránk. Egy folyosó követi a másikat, míg végül egy tágas terembe jutunk. Mivel a látótávolság majdhogynem zéró így a megszokott kézjelek helyet szavakkal kommunikálunk. Erre rövid idő alatt szükségünk is van, ugyanis egy emberi förmedvény rátámadó a hátvédünkre majd elkezdi maga után a vonszolni. Még halom a gurgulázó hangját mikor adrenalin árasztja el az egész testemet. Túléltem már pár rázós esetet ott viszont a félelem jeges keze szorongatta a szívemet. Lehet, hogy rosszul döntök, azonban gyorsan kell cselekednem.
- Utána!- kiáltom, majd a lény után vetem magamat.
Nagyon remélem, hogy még idejében ki tudjuk őt szabadítani.
PM
^

Topic Options Reply to this topicStart new topicStart Poll