<% PM %>
Latest Shouts In The Shoutbox -- View The Shoutbox · Rules -  


Pages: (5) 1 2 3 ... Last » ( Go to first unread post ) Reply to this topicStart new topicStart Poll

» Örök Fény fejvadász iroda
Stefan Lynch
 Posted: Mar 27 2015, 04:04 PM
Quote Post
Profile


user posted image

New Town a megszokott pompájában gyönyörködteti az erre járókat, még akkor is ha ezeket a látogatókat jelen esetben teljesen más is vonzotta ide.
Legalább húsz ember gyűlt össze az egyik felhőkarcoló előtt, melynek valamely szintjén az Örök Fény fejvadász iroda is található. Szinte bárki számára nyilvánvaló lehet, hogy ezt a kisebb gyülekezetet egytől egyig a fejvadászok által hirdetett állás foglalkoztatja, aminek az eligazítása pontosan tíz perc múlva megkezdődik, amint hatot üt a óra.
A tíz perc leteltével, szinte mesteri pontossággal kinyílnak a kapuk és az emberek elkezdenek vonulni a felvonók irányába. A földszint igazából csak egyfajta üres hallnak mondható, a különböző cégek ugyanis az emeleten találhatóak. Ahogy mindannyian beszállnak egy-egy liftbe, már hangutasítás vagy gombnyomás kísérete nélkül bezárulnak a felvonók és elkezdenek felemelkedni. Eközben mindvégig vörösen villódzik a tizenhármas szint nyomógombja, de a legegyügyűbb lénynek is feltűnik, hogy bizony a komplexum legtetejébe tartanak.
Megérkezve az épület tetejébe, egyszerre nyílnak ki a liftajtók. A zavarodott tömeg egyként lép elő a saját liftjéből és sokan csodálattal bámulják az eléjük táruló tág folyosót. A hosszú, falfehér folyosó leginkább érdekesnek mondható pontja azonban a fala. Kamerák és különböző szerkezetek tömege követi figyelemmel az újonnan érkezők minden mozdulatát odafentről. A folyosó végéhez érve újból zárt kapu fogadja őket, mely mielőtt kinyílna teljes átvilágítást végez rajtuk. Sztárokat megszégyenítő vakumennyiség és foszforeszkáló fénycsóva halad végig a gyülekezőkön, mire végre kitárul előttük a kapu.
Innentől egy hatalmas, nyüzsgő irodarészleg és egy köpcös, kövér ember fogadja őket.
-Üdvözlök mindenkit az Örök Fénynél! A nevem Keenan B. Everett és én volnék ennek a kócerájnak a tulajdonosa. - mutat körbe a hatalmas szinten. - Kérem kövessenek!
Továbbhaladva egy hátsó részlegben, már mintha teljesen más épületben járnának, vagy legalábbis egy teljesen más szinten. Itt is irodák találhatóak, de itt már sokkal gondterheltebbnek érződik a levegő, mi a cigarettafüst bűzével keveredik.
-Na ez itt már az önök részlege. Ne aggódjanak, önöknek nem itt kell robotolniuk! Erre megvannak az embereim. - nevet fel a hájas férfi, miközben a tömeg irányába fordulva megáll.
-Ez a hely lesz a központjuk, innen fognak értesülni a különböző bejelentésekről, információkról, melyek az ügy megoldásához szükségesek, valamint...
-Főnök! A hálózat újrakalibrálásához, még szükség volna egy... -lép előre egy kese hajú, fiatal férfi, akiről első ránézésre is látszik, hogy nem mostanában volt része egy pihentető alvásban.
-Uraim! Ő itt James Cutler a mi kis technológiai szakzsenink, mellesleg ennek az irodarészlegnek az igazgatója. Szóval, ha az ügy során az ujjlenyomat analízistől, egészen a rendszerek meghackeléséig bármiben segítségre szorulnának, ő lesz a kapcsolatuk az irodával. - veregeti hátba a főnök.
-Nos izé,... Heló! - integet zavarában az újoncok felé.
-Leléphetsz.
-Igenis, főnök!
-Nos, akkor most körbevezetnélek titeket a részlegetek állomásain. A kérdésekre az eligazítás végén felelek... - szólal fel Mr. Everett, majd int a bagázsnak, hogy kövessék.

1.Állomás - Szálláshelyek:
Mindenkinek saját szoba jut, ezenfelül a szobában található egy fürdőhelyiség és egy beépített fegyverszekrény is, melyben a saját fegyvereiket tárolhatják.

2.Állomás - Étkező:
A köpcös férfi szerint ez magától értetődő.

3.Állomás - Tárgyaló:
Az ügy során itt oszthatják meg egymással az üggyel kapcsolatos információkat.

4.Állomás - Lőtér, illetve fegyverraktár:
A bevetések előtt itt minden fejvadász megtalálhatja a számára kedvező fegyvertípust, a könnyű kézifegyverektől, egészen a gránátvetőkig. Emellett különböző taktikai páncélzatok közül is válogathatnak, ha az ügy megkívánja.

5.Állomás - Kihallgató szoba:
Kamerákkal, detektív tükörrel ellátott szoba.

-Akkor most, hogy körbevezettem a csapatot, íme a tudnivalók. Az Örök Fényt Elysium független vezetői kérték fel egy itteni iroda létrehozására, hogy megoldjunk egy kényes ügyet. Még nem igazán tudjuk, hogy kit vagy kiket kéne elfognunk, ugyanis a munkaadóink is eléggé a sötétben tapogatóznak. Azt a parancsot kaptuk, hogy minden különösen szokatlan esetet vizsgáljunk ki. Gondolom mondanom sem kell, hogy ez így meglehetősen sok mindent magába foglal... - törli meg a homlokát a kövér férfi.
-Persze a nyomozásban teljesen szabad kezet kapnak, önök döntik el, hogy az ügy szokatlannak minősül-e Elysiumban, avagy sem. A rendőrség miatt pedig nem kell aggódni, jelentős támogatásokat kapnak, hogy a szokatlan ügyeket továbbítsák nekünk, amíg azokat kezelni tudjuk. - mosolyodik el a köpcös.
-Óh, ha már támogatás! A fizetésüket az ügy megoldása után kapják meg, addig pedig minden felmerülő költségüket mi álljuk.
-Hogy micsoda? Ezekre az emberekre bízzam, hogy sikerül-e megoldanom az ügyet? - lép elő egy fiatal kölyök, arcát sebhelyek borítják.
-Ön bizonyára Jax, ha jól sejtem.
-Igen.
-Nos Jax, igazándiból lehetősége van a saját szakállára dolgozni, de helyszínre nem vonulhat ki egyedül, így néhány társra szüksége lesz, akikkel hajlandó együttműködni.
-Jut eszembe, ha már a munkánál tartunk, közölném azok nevét, akiket alkalmasnak találtunk a pozícióra. - emeli a füléhez a kezét a köpcös, amibe épp most közlik vele a neveket.
-Mr. Latoya! Jax Fowler! Nil Dryden! Csupán önöket találtuk alkalmasnak, hogy a csapatunkkal dolgozzanak, a többieknek köszönjük a részvételt, az oldalsó ajtón távozhatnak a személyzeti liftek irányába. - igazítja meg a nyakkendőjét Mr. Everett, majd megköszörüli a torkát, míg kivonul a csapat nagy része.
-Nos uraim, önöket pedig köszöntjük az Örök Fény fejvadászainál! A holnapi naptól szolgálatba léphetnek és megismerkedhetnek a csapat többi tagjával. Addig pedig érezzék otthon magukat! - fordul sarkon az öreg, ahogy kivonul az új irodák irányába.
PM
^
Jimmy Latoya
 Posted: Mar 28 2015, 03:21 PM
Quote Post
Profile


Azt gondolom teljesen elment az eszem! Sőt, amikor nyílnak a felhőkarcoló kapui, már biztos vagyok benne, hogy bármennyire is marha jó ötletnek tűnt, amikor úgy döntöttem, hogy milyen jó móka lenne a zsaruk és a CDS orra előtt beszivárogni egy neves fejvadász céghez és megmutatni mindenkinek, milyen tökös gyerek is vagyok, az most már közel sem volt annyira vicces. Még akkor sem, mikor azért élveztem azokat a szemet és pénztárcát melengető paradicsomi állapotokat, amik ebben a városrészben mindennaposak, de a mi fajtánk nem igen részesedhet belőle. Itt a felső tízezer él és most kissé úgy éreztem magam, mint egy bárány a farkas falka közepén és ez furcsa érzés volt. Általában inkább fordítva szerettem a dolgokat, hiszen magam is Farkas voltam A kézfejemre néztem, ahol a tetkóm volt, aztán kihúztam magam a liftben állva, mielőtt még kinyíltak volna az ajtók és a jelzés ellenére nem a 13.-on, hanem a felhőkarcoló tetején léphettünk ki belőle. Igen, léphettünk, hiszen voltunk jó páran és a most, hogy már tudtam, több tucatnyian pályáznak a meghirdetett állásra, jobban szemügyre is vettem a konkurenciát. Meglepődve emelkedett meg a szemöldököm, mikor megpillantottam egy ismerős arcot, majd egy kissé felfelé kunkorodott a szám széle.
~ Mily meglepő! Egy ismerős, akit a komplexum minden fegyverese szeretne elkapni, itt? ~
De egyelőre nem léptem mellé és egy elismerő szemvillanás után már el is fordultam tőle, hiszen nem tudhattam mi a feladata és nem akartam keresztbe tenni neki. Rábíztam, hogy mit akar tenni, egészségesnek tartja-e felvállalni az ismertségünket vagy sem.
Mivel egy álláspályázatra, főleg egy fejvadász cégnél nem tartottam jó ötletnek elhozni a mordályomat, csak egy speciális műanyagból készített kés volt a lábszáramra szíjazva, amit nem mutatott ki a fémdetektor. Ezen a zsaruktól hemzsegő városrészben, meztelennek éreztem volna magam, ha legalább ez nincs nálam.
Látszólag nyugodt képpel, de kissé hevesebben dobogó szívvel támasztottam a falat, amíg megtörtént az átvilágítás, a mindenféle kütyükkel végzett ellenőrzés, amikkel tele volt a folyosó.
Azonban nem történt semmi, nem estek a nyakamba őrök, csak kinyílt a befelé vezető ajtó és a népes csapat beözönlött egy irodarészlegbe, ahol látszólag lázas munka folyt.
Megnéztem magamnak Mr. Everett-et, majd mentem a többiek után, de azért igyekeztem, hogy mindent jól megjegyezzek, bár egyelőre semmi érdekes nem volt. Sosem éreztem vágyat, hogy valami ilyen helyen robotoljak, bár a kis köpcös főnök mintha a gondolataimban olvasott volna, rögtön el is oszlatta aggodalmamat.
~ Szóval ez csak olyan információs bázis vagy mi. ~ vettem a lapot, aztán megszemléltem a kissé túlterheltnek és idegesnek tűnő technikai zseni srácot is, akivel egyelőre főnöke nem nagyon foglalkozott a bemutatáson kívül, de azért engedelmesen elhúzott, mikor elküldték.
Ismét útra keltünk, én meg tartottam a távolságot Nil-től, miközben Keenan megmutogatta a létesítmény újabb és újabb helyiségeit, még a lőteret és a fegyverraktárat is, ami meglepő volt, hiszen még azt sem tudtuk kit vesznek fel, vagy talán mind a húszunkat ezért hívtak ide?
Miután mindent körbejártunk ismét a főnök köré tömörültünk, aki nagy vonalakban a feladatról is tájékoztatást adott, de megvallom őszintén ennyire tág megbízással még életemben nem találkoztam és kezdtek kétségeim lenni, hogy itt nem-e valami más áll a háttérben.
Kényes ügyeket kéne felderíteni, de nincsenek meghatározva mifélék, nem tudni kit vagy kiket kéne keresni……..Láthatóan ez még Mr. Főnöknek is sok volt, izzadt is rendesen, mint egy ló. gy pozitív dolog volt az egészben, hogy mindent térítettek.
Tekintetem az előre lépő Jax-ra villant, ahogy azonnal leminősítette a társaságot és, aki ránézésre nem volt több egy nagyszájú, sebhelyes kölyöknél. Életemben nem láttam, de nem lopta be magát a szívembe.
- Majd, ha lesz szakálla. – dünnyögtem halkan magam elé, kissé gunyorosan.
Aztán viszont felkaptam a fejem, ahogy végre közölték, hogy kik azok, akiket felvesznek. Azt hiszem tényleg meglepett, hogy köztük voltam és, ha ez nem lett volna elég, még Nil is, ami klassz volt, bár egy kis gyanú is beárnyékolta az örömömet, hogy nem-e szándékos volt a dolog, viszont az már kevésbé tetszett, hogy pont a nagyszájú volt a harmadik.
Magamban el is döntöttem, hogy eszembe sincs vele dolgozni, ezért aztán kapott egy vigyori pillantást, ahogy Nil is. A végén még egy csapatba leszünk, ami nem lenne rossz.
- Szuper! – biccentettem a köpcösnek, aztán megvártam, míg kisorjáznak a morgó, puffogó, elkedvetlenedett emberek. – Kösz a bizalmat ta…Mr. Everett. – intettem a távozó után.
- Akkor mienk a pálya, emberek? – intettem körbe. – És, ha nem lenne egyértelmű, én vagyok az a MR. Latoya, azaz Jimmy, és kizárásos alapon te vagy Nil. – böktem „öreg” barátomra, egyelőre továbbra is tartva a távolságot, de megadva a lehetőséget, hogy akár "felismerjen". – Javaslom, ha már ingyen van, együnk valamit, aztán körbenézhetnénk, kicsit megnézve munka közben a „kollégákat”. Mi a vélemény?

--------------------
Aki a csapaté lett, várja a csapatélet, Joga a közös ösvény, e helyen ez a törvény, Hé, kölyök, a törzs befogad, Tiéd a szabad élet, Soha ne félj, amíg a törzs fia vagy, Farkasok foga véd meg.

user posted image
PM
^
Nil Dryden
 Posted: Apr 20 2015, 01:22 AM
Quote Post
Profile

played by Egyetlen egészséges élőlény sem sebezhetetlen ezen a földön sem testileg, sem lelkileg, egyetlen gép, robot sem, semmiféle lélektelen anyag. Semmi sincs, ami sebezhetetlen.

Omega

Years92 PostsAnarchPM


Megvannak az okaim amiért ide jöttem, bár hazudnék ha azt mondanám , hogy magam is a fejvadászok álom munkáját szeretném végezni. River Road környékén futottam össze a napokban egy fickóval, aki elég sokat fizetett érte, hogy kitöröljem az adatait a központi adatbankból, azonban a fejvadászcég hálózata nem éppen olyan könnyen feltörhető, így aztán a farkasnak most a bárányok közé kell menetelni. Na azért azt nem mondanám hogy túlságosan megnyugtat a sok fejvadász látványa, akik bizonyára szép kis fejpénzt kapnának ha pl engem kerítenének kézre, de egyenlőre próbálok nem erre koncentrálni.
- Örök Fény fejvadász iroda... Hmm, meglátjuk mit tudtok - Morgom magam elé még az épület előtt miközben egy cigit tömök a számba, és szívok is belőle pár slukkot. Az itt jelenlévők jó részét nem igazán ismerem, valószínűleg fiatal törekvők akik akarják valamire vinni az életben, de várjunk csak... Na ez nem lehet. Már rég felnevetnék, hogy mi a fenét kereshet itt Jim de bizonyára ő is más okokból van itt, s mivel talán egyenlőre mindkettőnknek jobb ha külön utakat járunk nem szólitom meg, csupán biccentek felé a fejemmel jelezve, hogy észre vettem ám. Az idő azonban pörög, s a liftek lassan kinyílnak, szóval ideje lenne menni. A cigit csak lazán elpöccintem az utcán, majd elindulok a lift felé, ahová belépve kissé közelebb kerülök Jimhez is.
- Nicsak kit látnak szemeim. Megtetszett a fejvadász meló? - Mondom, miközben arcomon a mosoly szélesebb lesz, de nem nézek ám a másikra, csupán egyfajta köszöntés ez részemről. A lift kinyílik, s elénk tárul az igencsak impozáns folyosó amin végig haladva tekintetemmel egy pillanat alatt próbálok végig fürkészni mindent.
~Nem mondom jó kis biztonsági rendszer, kamerák, szenzorok, gondolom lesz itt más egyébb is~ Futnak át agyamon a gondolatok, s úgy tűnik mielőtt belépnénk a főajtón még egy kis "átvilágítás" is fog történni. Nem hoztam magammal stukkert, se kést szóval fegyvert egy dekát nem fognak találni nálam, maxiumum az egyik kezem kelthet kissebb feltűnést, ami sajnálatos módon már jó ideje mechanikus, bár kinézetét tekintve össze téveszthető egy emberével. Na mindegy miután elegendő foszforeszkáló fényt kaptunk az arcunkba végre megláthatjuk a pacákot akié ez a hely. A bemutatkozás gyors és lényegre törő, azt hiszem jobb is így, ideje lenne beljebb fáradni. Úgy tűnik elég jól felkészült kis hely, és van miből a tejbe aprítani. Mindenféle hightech felszerelés, egy csomó ember, bár ahogy a cigifüstből érzem, eléggé stresszes mindennapok lehetnek itt. Ennek apropóján ha már itt úgyis lehet dohányozni, márpedig a szagból úgy érzem lehet, rá is gyújtok még egy cigire.
- Az fasza... kapunk saját terminált, vagy a cég ad külön valamilyen kommunikációs készüléket? - Kérdezem a fickót, bár annak nagyon örülök hogy nem az aktatologatás lesz a mi dolgunk. Kezdek belemerülni ebbe a fejvadászos szerepbe. Már éppen tenném fel a további kérdéseimet mikor megjelenik egy új tag. Nem ismerem, de ahogy látom számára is pörgésből áll az élet, ráadásul problémái lehetnek a rendszerrel. Hoppá!
- Csak nem egy rendszertisztító algoritmushoz? - Teszem fel a kérdést belevágva a fickó szavába egy parányi mosollyal, miközben elő is húzok egy apró microkártyát a belső zsebemből.
- Csak indítsa el Mr Cutler, garantáltam két percen belül újra éles lesz minden - Kacsintok rá, lehet kissé nagypofájúnak is tűnve, elvégre ahogy nézem ő itt a fő fő technikus, de hát annyi bajom lehet hogy valakivel nem leszek jóba. Természetesen a memókártyán lévő program valóban azt teszi amit mondtam, csupán azt nem tettem hozzá, hogy mindamellett egy apró kis program is rejtőzik a folyamatok mögött, mely naplóz mindent ami a hálózaton keresztülfolyik. Kommunikáció, kódok, bevitt parancsok. Remélem nem szúrja ki a rendszerük, elvégre nem vírus, szóval a mosoly mögött azért van némi idegesség, feltéve ha egyáltalán elfogadja a "segítséget a fickó"
- Ez esetben örülök hogy megismertem MR... Ha valami probléma lenne már sikítok is önért- Búcsúzok el magam is Cutlertől majd tovább megyek a főnökkel és a többiekkel, hallgatva a bemutatót. Ahogy látom elég sok mindennel fel vannak szerelve, semmiben nem szenved hiányt az iroda. Igazából itt akár még lakhatna is a dolgozó, minden megvan ami az élethez szükséges. Kissé bizarr ennyire a munkában élni, én tuti nem bírnám sokáig, de ezt nem kötöm senki orrára. Miután a férfi elmondta a feladatunkat, nem is fukarkodok a kérdésekkel illetve az ötletekkel sem, mondhatni otthon érezve sétálok körbe a terembe.
- Tehát ha jól értem a fő feladat a megfigyelés, és elfogáson alapszik. Az első kérdésem az lenne hogy az esetleges célpont élve vagy halva kell? Számít valamint miként kapjuk el vagy sem? Gondolom a fegyverraktárból válogathatunk össze felszerelést, illetve nem ártana egy bivaly jármű se, ami esetleges üldözésre lett kifejlesztve. Ha már figyelnünk kéne minden szokatlant, javaslom a városi kamerák felett legalább 24 órára vegyük át az irányítást, rendeljünk hozzá, arc rekonstruátort, és nem ártana a rendőrség bűnözői nyilvántartásának másolatát is megszereznünk, hogy össze tudjuk vetni a látott képet, azzal ami az adatbázisba van. Elysium tele van kamerázva, ha valaki el tud bújni ennyi szem elől az csak egy kibaszott kaméleon lehet. - MEglehet kezdésnek meglepő hogy ilyen kérésekkel állok elő, de az idők folyamán sokszor kellett rejtőzködnöm, sokszor majdnem rá is faragtam, megtanultam gondolkozni az "ellenség" fejével is. Azonban a hirtelen beszóló fickóra, azért felfigyelek, és hirtelen felé is mordulok.
- Ki is szállhatsz öcsi, amúgy se állna jól, ha véletlenül valamelyik bevetés közben még egy strigulát kanyarítanának az arcodra. - Vetem oda kissé idegesen, majd hallgatom tovább Everett-et aki nemsokára elárulja, hogy bizony mi hárman lettünk a nyerőpáros akik e hely munkáját élvezhetik. Nos jobban örültem volna hogy ha a sebhelyes arcút nem választották volna be, de majd csak megbírkózunk a dologgal.
- Viszlát főnök. - Intek egy ravasz mosollyal a távozó Everett után, végül csak biccentek Jim szavaira, továbbra sem árulva el nagyon hogy ismerjük egymást.
- Egyet értek kollega. Addig valaki szerezze meg a városi kamerák által felvett anyagokat, öt napra visszamenőleg! És szanáljuk ki amit "furcsának" neveznénk - Kiálltok hátra a "robizók" felé, jelezve hogy máris igényt tartok némi plusz munkára. Ej de meg fognak utálni ezek engem, de sebaj.
- Legalább kaja közben lesz mit nézni. Most pedig burkoljunk valamit! - Helyeslem le gyorsan a fiú ötletét, s ha minden igaz nemsokára meg is indulunk az említett irnyába.
PMEmail Poster
^
Stefan Lynch
 Posted: Apr 20 2015, 05:35 PM
Quote Post
Profile


-Mindannyian kapni fognak egy kézi adó vevőt, majd a holnapi nap folyamán. Idebent nem igen lesz rá szükség, de önöknél lehet. Amit még fontos ezzel kapcsolatban elmondanom, hogy minden kivonuláskor kötelesek maguknál tartani. Ha odakint beüt a krach, egymás között ezzel képesek lesznek kommunikálni. - biccent elismerően Mr. Everett Nil irányába.
-Ha már így szóba került, azt is szóba kell hoznom, hogy természetesen minden kivonuló járművünkkel műholdas kapcsolatunk van. Így tudni fogjuk a pontos helyzetüket és vészhelyzet esetén képesek leszünk egymással felvenni a kapcsolatot. - törli meg a homlokát a köpcös.
-De, hogy a kérdésére is válaszoljak, terminálokkal nem szolgálunk. Terepen inkább az elavultabb masinákat részesítjük előnyben, ennek persze megvannak a maga biztonsági okai... - mielőtt Mr. Everett még jobban kifejtené, az irodarészleg igazgatója, Mr. Cutler zavarja meg az előadását.
-De igen, mondhatni arra... - tolja feljebb orrán a szemüvegét a fiatal férfi meglepettségében.
Nil terve arra vonatkozólag, hogy bepillantást nyerjen a fejvadászok adatbázisba, úgy tűnik nem lesz olyan könnyű menet, mint amilyennek sejtette.
-Sajnálatos módon nem fogadhatom el a segítségét Mr...
-Dryden. - segíti ki a köpcös.
-Mr. Dryden, ugyanis eléggé rossz fényt vetne rám, ha külsős segítséget fogadok el, pláne míg nem tartozik ön is az Örök Fény alkalmazotti körébe. Remélem megérti... - húzza meg a vállát zavarában. - Ettől eltekintve, ha esetleg felvételt nyer, örömmel venném, ha vetne egy pillantást majd a rendszereinkre.
A körbevezetés után Mr. Everett örömmel veszi Nil kérdéseit.
-Mi is a megfigyelésre és az elfogásra épülünk, de ez kissé nehézkes, mikor nincsenek pontos adataink a célszemélyről vagy ne adj Isten célszemélyekről. - fejti ki miközben a homlokát vakargatja. - Remek kérdés! Az elsődleges célunk, hogy élve fogjuk el a célpontot, de ez a körülmények ismeretében változhat. Mindig lesz önökkel egy veterán kolléga, aki majd tudni fogja, ha itt az idő.
-A fegyverekhez helyszínre kivonuláskor, illetve elfogó akciók alatt férhetnek csak hozzá, tehát ha nincs zűr, nincs hozzáférés. Páncélkocsit biztosítunk, amihez sofőrt kapnak. Ehhez hozzátenném, hogy csak neki van engedélye vezetni a járművet. - mosolyodik el Nil további kérdésein.
-Tetszik a pacák! - mutat Nilre. - Örömmel látom, hogy van itt valaki olyan is, akit az elmésebb műveleteinkhez is tudnánk használni. Persze miféle fejvadász cég lennénk, ha ezekre nem gondolnának az embereim? Hisz ezért van belőlük egy komplett iroda! De tetszik, hogy csapatjátékos vagy fiam.
Az eligazítás vége felé kialakult helyzetben Jax, közvetlenül az épp neki beszóló Nil elé lép. Arcáról nem igazán kivehető, hogy dühös volna, de minden bizonnyal valami szokatlan olvasható le a képéről, miközben ott áll némán.
-Uraim! Uraim! Aki egy ujjal is a másikhoz ér, az végleg elbúcsúzhat az állástól.- tolja szét őket a köpcös.
-Itt mi nem toleráljuk az erőszakot. Szóval hol is tartottam... - folytatja az eligazítást.
Mikor véget ér az eligazítás, a kiesők lehorgasztott fejjel vonulnak ki, míg Jax épp Jimmy felvetésére reagál.
-Nem érdekel mit csináltok, csak engem hagyjatok békén... - vállal bele enyhén Jimmybe, majd rögvest ott is hagyja őket.

Étkező:
Jimmy és Nil ideérve megtapasztalhatja a Kánaánt. Az önkiszolgáló pulton megtalálhatóak a különféle húsételektől, egészen a vegetáriánus étrendűeknek kedvező gyümölcsökig és zöldségekig minden. A pult mögött egy ajtó is található, ami néha felbillen és kirohan rajta egy jó kedvű szakács, aki időnként leellenőrzi, hogy mindenből van-e bőségesen.
Az étkező jelenleg üres, úgy látszik mindenkinek megvan a maga elfoglaltsága jelenleg. Kameráknak és egyéb kütyüknek azonban nyoma sincs, tehát Jimmy és Nil előtt ott a lehetőség, egy nyugodt beszélgetésre.

Mire végeznek az evéssel, már csak páran ülnek az irodában, kik a kamerákat és a bejelentéseket vizsgálják. James Cutler igazgatónak hűlt helye, úgy látszik a pasasra is ráfér néha egy kiadós alvás.
Az este beköszöntével, a hálószobák tűnnek az egyetlen logikus döntésnek, így mikor Jimmy és Nil is kiválasztja a saját szobáját, végre álomra hajthatják a fejüket.


05:17 - Új nap
Másnap kora reggel Jimmy szobájába egy állig felfegyverzett, fiatal nő nyit be. Úgy a húszas évei végén járhat, hosszú fekete haja akár egy amazoné. Szemlátomást szép teremtés, bár ezt ízlése válogatja.
-Jó reggelt napsugaram! Kaptunk egy ügyet! - kuncog, miközben szélesre tárja az ajtót.
-A nevem Audrey, Audrey Pine. - nyújtja a kezét, majd rövidesen Jimmy ágyába huppan. - Óh, mielőtt elfelejtem! Úgy negyven perced van elkészülni, a reggelid pedig már a kocsiban vár. Na szióka!
Audrey kiviharzását követően Jimmy is érezheti, hogy bizony sürgeti az idő és nem árt, ha gyorsan elkészül.

Nilt is Audrey zargatja fel, irigyelni való boldogság közepette.
-Szia! A nevem Audrey Pine és én kísérlek majd titeket a helyszínre, ugyanis van egy ügyetek. - nyújtja a kezét. - Látom Mr. Everett nem vett fel valami sokat közületek. Nagy kár! Mindig jó látni pár új arcot errefelé. Mindenesetre negyven perced van elkészülni, reggeli és kávé pedig van a kocsiban. Pá pá szépfiú!
A reggeli ébresztő után Nilnek sem jut rá sok ideje, hogy elkészüljön, ugyanis már várnak rá.

Miután Jimmy és Nil is sikeresen elkészültek, a hátsó részlegben már újból a megszokott cigarettafüst és egy halom irodai munkás fogadja őket. Úgy látszik itt mindenki korán kel és keveset alszik, egyedül az irodai munkások arca cserélődött le, akikről már gyanítható, hogy váltott műszakokban dolgoznak.
James Cutler siet eléjük, kitörő lelkesedéssel.
-Akkor hát üdv a csapatban srácok! - zárja össze a karajait a technikus. - Látom rajtatok, hogy még szoknotok kell a rendszert, de nem kell aggódni, gyorsan belejöttök. Ami pedig a lényeg nemde? A főnök kapott egy telefont a rendőrfőnöktől, hogy a New Town negyed egyik templomában szokatlan dolgok történtek az este...
Itt James egy pillanatra megáll és kifakadó röhögésbe kezd a térdeit csapkodva.
-Legyen inkább meglepetés! - próbálja elfojtani a nevetését. - Audrey és Miles majd eligazít titeket, a kocsiban várnak rátok. Sok sikert! - int Jimmynek és Nilnek, miközben eltűnik az irodisták közt.

Az épület előtt már a páncélkocsi fogadja őket, a sofőr ülésnél egy robusztus fekete férfi cigarettázik épp letekert ablaknál, mellette Audreyval.
-Miles vagyok. Hátul betudtok szállni. - fúj ki egy hatalmas füstöt az ablakon, majd kipöccintve a cigarettát feltekeri az ablakot.
A páncélkocsiba hátulról tudnak beszállni, akár egy furgonba vagy rabszállító kocsiba, azzal a különbséggel, hogy itt kényelmes ülések fogadják őket.
-Itt van a reggelitek és a kávétok. - nyújtja hátra Audrey a csomagokat, hatalmas vigyorral a képén.
Közben a kocsi motorja is felbőg és elindulnak a helyszínre. Eközben a szűkszavú Miles némi eligazítást is tart az újoncoknak.
-A helyzet a következő. New Townban a tizennegyedik és a tizenötödik utca sarkán lévő templomnál gyilkosságot jelentettek. Ez önmagában még nem elég, hogy felkeltse az érdeklődésünket, de a szemtanú azt állítja, hogy egy angyal volt.
-Ezt nekem nem is mondtad! - boxolja vállba Audrey.
-Lényegtelennek tűnt, mivel több mint valószínű, hogy kamu az egész. Persze a rendőrség is úton van, hogy szükség esetén lezárják az épületet, míg mi körül szaglászunk. Hoztam nektek egy-egy pisztolyt, arra az esetre, ha nem lett volna időtök magatokkal hozni a fegyverraktárból. Velem sokszor megesett, mikor ide kerültem. - húzza meg a vállát.

06:27 - New Town; Szent Bernát templom

A kocsiból kipattanva, Jimmy és Nil is észreveheti, hogy a rendőrség lezárta az épületet. Még két újonc rendőrt is hátrahagytak, hogy átadják a helyszínt az Örök Fény embereinek.
Miles is kipattan a kocsiból és a rendőrök elé lép. Még csak most tűnhet fel igazán Nilnek és Jimmynek, hogy vagy egy két méteres férfi a sofőrjük.
-Mi történt?
-Üdv! Találtak benn egy hullát, azt hallottuk nem valami szép látvány. A szemtanú, még bent van, éppen imádkozik. Lezártuk a helyszínt, ha kell valami, csak szóljanak. - húzza még jobban a fejébe a tányérsapkáját az újonc.
-Innen átvesszük, köszönöm. Audrey te a kocsiban maradsz, míg én körülnézek a kopaszokkal.
-Oké! - integet kifelé.

A templomba lépve, valósággal elállhat a szavuk, ugyanis valami gyönyörű a kialakítás. Persze ezt New Town bármely temploma elmondhatja magáról. A padló márvány, az épület tágas, szinte táncra perdülhet benne az ember. Hatalmas neonoszlopok szolgálnak pillérként, melyek ebben a korai órában, különösen gyönyörűen festenek.
A szemtanú egy hajléktalan férfi, aki az első sorban ülve fohászkodik magában. Hosszú szakálla és kócos haja feltehetőleg borzoltabb, mint életében bármikor. Fölötte szemben a magasban, a templom papja van kifeszítve, a kápolna egyik óriási keresztjére.
A hasa tájékán több szúrt seb is látható, mely leginkább arra enged következtetni, hogy az áldozat már a keresztre feszítés előtt életét vesztette. Csuhája véres és mocskos.

-Azt hiszem ez egy olyan eset, amilyet mi is keresünk... - köszörüli meg a torkát Miles. - Persze a végső döntés a tiétek, hogy vállaljuk-e az ügyet. A halottkémünk pillanatokon belül ideér, addig is Nil megkérnélek, hogy szólj annak a két kopónak, hogy segítsenek leszedni őt. - mutat a papra.

A test leszedését követően, rövidesen befut a halottkém is. Egy korosodó férfi, kin már jól látszik az idő vasfoga. Haja hátrafésülve, őszül, arcát kisebb ráncok borítják.
-Szép jó reggelt mindenkinek! Heló Miles! - fut végig az embereken, mindenkivel kezet rázva. - Bár, ahogy elnézem lehetne szebb is. Szegény pára...
-Mindig csak az ilyen esetek jutnak neked, nem igaz Benjamin?
-Hát meg kell valljam, néha jobban örülnék egy egyszerű fejlövésnek, vagy egy elvágott toroknak. Már félreértés ne essék. - teszi hozzá a leszedett holttest mellett guggolva.
-Mit tudsz mondani?
-Nos, öt késszúrás történt a gyomorba, feltehetőleg katonai vagy hasonló kialakítású erősebb pengével. Ezt a szúrás okozta sebekből lehet látni, hogy mélyebbre hatolnak és szélesebb körben érték a testet. Látjátok? - mutat rá. - A halál ideje tizenegy és éjfél közé tehető, ebből adódóan még fennáll a hullamerevség. Aztán mink van még itt... Egyéb sérülésnek nincs nyoma, a fogak állapota pedig, mi a... - húz elő egy fecnit a pap szájából.
-Óh, már nem tudtam mi ez, csak egy üzenet a gyilkostól. - törli meg a homlokát az ingujjába.
-Már semmi nem képes téged meglepni öregfiú? - mosolyodik el Miles.
-Hát tudod ez mára már mondhatni szakmai ártalom...

Ha Nil és Jimmy vet egy pillantást a fecnire, a következő sorok állnak rajta.
1.: 37.732957
2.: -122.50295499999999

Mi várunk...

Az üzenet vége érdekesnek hathat, de még mindig ott a kérdés, hogy mit jelentenek a számok. Emellett a tanút is érdemes volna kihallgatni...

user posted image
PM
^
Nil Dryden
 Posted: Apr 22 2015, 04:12 PM
Quote Post
Profile

played by Egyetlen egészséges élőlény sem sebezhetetlen ezen a földön sem testileg, sem lelkileg, egyetlen gép, robot sem, semmiféle lélektelen anyag. Semmi sincs, ami sebezhetetlen.

Omega

Years92 PostsAnarchPM


Ó rádió adó vevő, és műholdkövetéses gépjármű, kész kis kacsalábon forgó palota lehet ez a hely, meglehet a végén még megkedvelem az itteni munkát. Minden esetre kényelmesebbnek tűnik, mint vásárra vinni a bőrömet, ismeretlenekért, és kockáztatni hogy egyszer a saját agyam fog megsülni a hálózaton, de sebaj.Beszélgetésünk közben azonban megérkezik ez a szemüveges ürge, aki a rendszerre panaszkodik. Felajánlom a segítségem, de láthatóan nem igazán él vele. Na persze azon a fránya biztonsági protokollok.
- Ó, természetesen - Mosolyodok el, arra hogy igen megértem, de a póker arc mögött azért kicsit mérges vagyok. Semmi sem megy túl egyszerűen. Minden esetre amint hallom, ha bekerülök minden egyszerűbb lesz.
- Feltétlen ránézek. Tudja kibernetikai, és MI programozásból tettem le a diplomamunkáimat, csak aztán úgy gondoltam nem árt valami izgibb meló - Bökök fejemmel az örökfény logójára. Na igen próbálom bevetni a csevegő hangnemet, hogy minden kétséget elűzzek, majd meglátjuk miként fog végül elsülni. A köpcös azonban tovább magyaráz,kielégítve minden kíváncsiságomat. Úgy tűnik nem lesz nehéz fegyvert se szerezni, jó hogy nem hoztam be, ha idebent megvan minden. A dícséret pedig már csak hab a tortán, de jó modorú szerény fiatalemberként, csupán csak bezsebelem a dícséretet egy apró biccentéssel, de nem fűzök hozzá semmit. Néha jó hagyni kibontakozni a főnököt. Ez a Jax azonban már koránt sem egy könnyű fickó, mondhatni igazi stréber, akivel kissé össze is akasztom a bajszom. Bár teljesen felé fordulva bármikor készen állok rá , hogy ha kell egy balegyenessel fogjam be a száját, de tudom hogy nem vetne rám jó fényt, na meg a főnök is közbe avatkozik.
- Elnézést... Bizonyára Mr Fowlerrel való munkánk teljesen rendben lesz. - Felelem a főnökre nézve, de mielőtt Jax távozna azért hátra fordulva még rámordulok.
- Feltéve ha el nem baszod - Sziszegek rá, alig halhatóan, na de ideje félre tenni az ellentéteket, a főnök befejezte amit mondani akart, el is ment, én pedig kezdek kajás lenni, na meg váltani is szeretnék pár szót Jimmel, szóval az étkező felé vesszük az irányt.
- A kötekedős fickóval még gondok lehetnek - Vetem oda a fiúnak, miközben az étkezőbe lépve a kajás pult felé fordulok, láthatóan nincs ott senki, tehát önkiszolgálás lesz a vége. Nem is olyan nagy gond, miközben arra megyünk tüzetesen átnézem, hogy van e kamera vagy valami lehallgató rendszer a közelbe, s ha nincs csak akkor kezdek el beszélni.
- Szívesen megkérdezném miért vagy itt, de gondolom privát a téma, akárcsak nálam. Minden esetre elég jó kis hely mi? Fogadjunk ha rájönnének hogy az adataim nem teljesen fedik a valóságot ritka nagy szarba kerülhetnék - Mosolyodom el csepet a fiú felé. Miután enni kezdek, nem beszélek túl sokat, na nem mintha Jim nem lenne jó beszélgetőtárs, egyszerűen csak a saját gondolataimmal vagyok elfoglalva, mire pedig vissza megyünk ahogy látom már egész szépen kiürült az iroda. Talán nekünk is szunyálnunk kéne.
- Nézd, szerintem holnap frissebbek leszünk, hosszú volt ez a mai nap. Majd akkor dumálunk, és talán több terünk is lesz rá... - Jelzem, hogy azért az "ellenség" fészkébe mégsem vagyok olyan nyugodt, bár ez külsőleg nem nagyon látszik. Ha minden igaz ezután mindketten elhúzunk eltenni magunkat másnapra.

Másnap

Nincs ellenemre egy női hang ébresztése, de valahogy azt már jobban el tudnám viselni, ha nem azzal a szándékkal keltegetnek hogy meló van. Persze szinte rögtön beugrik hogy hol is vagyok, így miután szemeim felpattannak én is felülök az ágyba.
- Nil Dryden, szintén örvendek - Mondom hunyorogva, miközben megfogva kissé meg is rázom a lány kezét. Fiatal csinos, a fegyverzet pedig még dögösebbé teszi. Minden esetre másik kezemmel már nyúlok is az éjjeli szekrény felé, ahol a cigim pihen. Ebből kivéve egy szálat a szám szélébe teszem, majd rágyújtok.
- Tudod szokás mondani, hogy a kevesebb néha több... - Válaszolom még álmatagon, de azért eljut az agyamig amit mond, tehát negyven percem van elkészülni, kajával pedig ők foglalkoznak.
- Két Bic Mac és egy rostos narancs rendel - Mondom enyhe kómás vigyorral, miközben intek a kiscsaj felé, majd kipattanva az ágyból öltözni kezdek. A cigi minden esetre elfogy, én pedig rohanvást indulok a fegyverraktár felé. Nem érdekel mennyi időm van, elméletileg még időben vagyok, ha meg már várnak max picit megváratom őket, de remélem erre nem kerül sor.
- A F@szom fogja csupaszon vásárra vinni a bőrét - Morgom miközben belépve a fegyverraktárba ki is választok magamnak egy kevlár mellényt, amit a pólóm alá húzok, majd a fellelhető pisztolyok között kezdek el nézelődni. Mondhatni gyermeki csillogás tűnik fel pillantásomba mikor meglátom álmaim választottját, amit azonnal az oldalamra szerelt fegyvertáskába is rejtek.
- Ó te drága 357-es - Kész mordály baszki, ha ez nem viszi át amit át kell akkor megeszem a kalapom. Három tárnyi lőszert pakolok mellé, majd futva indulok vissza az eligazításra, ahol ha minden igaz már a többiek ott vannak a technikus csávóval.
- Bocs nagy volt a sor - Állok oda a többiekhez biccentve Jimnek, s ha a fickó végig mondta amit szeretne el is indulunk a szállítójármű felé, ami kivisz a helyszínre.
- Úgy tűnik itt sose áll meg az élet Jimbo, remélem kialudtad magad. - Mondom, miközben megérkezve a kocsihoz, úgy tűnik ismét egy új arccal ismerkedünk meg.
- Nil. Vettem főnök - Csapok a páncélautó oldalára, s szállok be hátul, ahol kényelembe is helyezem magamat.
- Ti aztán tudtok élni srácok... Á kösz - Mondom elismerően, miközben átveszem a kaját és a kávét, amiből azonnal lehörpintem a pohár felét. Némi falatozás közben hallgatom Miles beszámolóját ami arra enged következtetni, hogy jobb ha óvatosan eszek, ki tudja mennyire gyomorforgató látvány fogad majd minket. Minden esetre az angyalos dologra van némi hozzáfűzni valóm.
- Meglehet az elkövetőnek spéci augmentációja volt. Láttam már rá példát, hogy hogy hidraulikus oldalszárnyakat ültettek be az emberbe. Egyszerű acélszárny, amit a hátsó ideggócokhoz kötnek, a szárnycsontra, az érzékelő rendszert pedig a gerinc mentén vezetik fel az agyba, de az is meglehet hogy speciális ruhát viselhetett. Ezek szerint a légteret is figyelni kell - Rántom meg a vállam csak úgy mellékesen, miközben tovább eszem a reggelimet. A fegyverre azonban csak sunyi mosollyal húzom elő a 357-es magnumot jelezve hogy köszi de nekem van.
-Az enyém nagyobb - Tudom le ennyivel a dolgot. Minden esetre úgy tűnik mire oda érünk a rendőrség, ígéretéhez híven lezárta a környéket. Ideje lesz körbeszimatolnunk. A két fiatal kopó lejelenti a tényeket Milesnak akivel nemsokára tovább lépve a templom felé indulunk. Belépve tényleg gyönyörű látvány fogad. Soha nem voltam vallásos, igazából ha nem muszáj be nem teszem a lábam egyetlen ilyen helyre se, de azt meg kell hagyni hogy a hely valóban gyönyörű. A kiszögelt pap viszont már nem. Egy pillanatra érzem, ahogy a kaja megfordul a hasamba, de nem kezdek el öklendezni vagy bármi rondaságot itt hagyni.
- Baszki, ezt már igazán leszedhették volna - Szalad ki a számon, miközben tekintetemet végig vezetem a holttesten. Rituális gyilkosságnak tűnhet, nem is csodálkozok rajta, rengeteg idióta szekta létezik, de meglehet egészen más dolog áll a dolog hátterében.
- Egy olyan eset? Tehát volt már több ilyen is? Ez egy sorozat gyilkosság? - Teszem fel a kérdést, mert csak most esik le amit Miles mond. Minden esetre a kérésre csak bólintok, és intek is a két fiatal rendőrnek.
- Srácok ha megtennétek - Mutatok fejemmel a pap hullája felé, remélve hogy értik a jelzésemet. Miután leszedik a testet megérkezik a halottkém is. Idős fickó, de ahogy nézem ehhez képest nem panaszkodhat, ez is biztos olyan rigolyás aki csak a munkájának él. Karba tett kézzel hallgatom a diagnózist, illetve a Milesal folytatott párbeszédet, de igazán csak akkor kelti fel az érdeklődésem a dolog, mikor előkerül a papírfecni.
- Megkaphatnám egy pillanatra? - Veszem el a papírt, már ha lehet, s úgy tíz másodpercig elgondolkozva nézem a két számsort, miközben egy cigit dugok a számba. Végül meggyújtva azt Jim felé fordulok.
- Kikérdezed a csövest? Addig én utána nézek egy s másnak. Meglehet ezek a gyökerek azt akarják hogy megtaláljuk őket - Mondom, s hosszú bongyor füstöt magam után hagyva vissza sietek a páncélautóhoz ahol Audrey strázsál. Csak megkopogtatom ismét a kocsi falát, két hármat rácsapva, s ha a leányzó szíveskedik lehúzni az ablakot, behajolva az orra alá dugom a cetlit.
- Megtennéd szépségem, hogy lenyomozod ezt a két számsort szélességi és hosszúsági fokként? Mindkét verziót keressük le, mindkét számmal behelyettesítve. Egyszóval ha ezek koordináták szeretném tudni hogy mit jelölnek - Hajolok ki a kocsiból, neki támaszkodva az oldalának nyugodt tempóban szívva a cigimet. Kíváncsi vagyok jó fele szaglászom e vagy sem, minden esetre Miles-nak és Jimnek csak akkor szólok a felfedezésről, ha már kiderült, hogy helyes e.


PMEmail Poster
^
Jimmy Latoya
 Posted: Apr 23 2015, 10:18 AM
Quote Post
Profile


Ha nem éppen álcáznám magam és mivel nem akarnám felhívni magamra a figyelmet még el is nevetném magam Nil próbálkozásán, amivel igyekszik csőbe húzni rögtön a technikus zsenit, de ebből csak egy olyan somolygás féle lesz, ami akár annak is szólhat, hogy egyesek milyen lelkesek itt.
De azt hiszem ezt a barátomnak is be kell látnia, hogy túl könnyű lett volna a dolga, ha bejön a terve.
Az adóvevő nem lesz gond, azt ki lehet iktatni, ilyet még én is meg tudok csinálni, a kocsi GPS-e meg ma már természetes, de míg itt „melózok” addig ez sem nagyon izgat, ha meg magán utakon járok, azt nem az ő autóikkal fogom megtenni.
A kérdésekben úgy látszik Nil-nél sincs hiány és bár nem tudom mi célból van itt, azért sejtem, hogy nem azért mert épp nem tudott mit kezdeni a szabadidejével és azt gondolta, milyen macsó dolog lenne az oroszlán szájába dugni a fejét. Sok meredek dolga van a srácnak, de azért azt is tudom, hogy kidolgozza a terveit és nem vállal felesleges kockázatot.
Úgy látom azt máris elérte, hogy belopta magát Mr. Everett szívébe és ezzel jókora előnyre tett szert a többiekkel szemben. A Jax fiú nekem alapból nem szimpatikus valamiért és a beszólása után, na meg hogy nem kicsit agresszívan lép fel Nil-lel szemben (bár nem féltem a barátomat), egyáltalán nem gondoltam volna, hogy benn marad a csapatban. De, hát ki tudja, hogy itt milyen alapokon megy a válogatás és míg itt mi egy kis vidám háztűznézőben járkáltunk, kik és miért döntöttek hármunk mellett, mert, hogy nem abból a pár szóból, ami itt elhangzott, arra mérget vennék.
- Abban nem lesz hiba ….barátom, hidd el. – engedem el feszes tartásomat, mikor a kis görcs távozik, mert nem lett volna túl bölcs dolog rögtön egy verekedéssel összemelegedni.
Mikor kettesben maradtunk és a kajálda felé lépkedtünk, egyetértően bólintottam Nil megjegyzését hallva.
- Szemmel kell tartani. Nekem nem tetszik a stílusa.
Úgy látszik itt nem most van az étkezés ideje, így magunkban lehetünk, és miután kiszolgáltuk magunkat és leültünk, hogy elverjük az éhünket, anarchos barátom meg is szólal.
Nem vetek rá figyelmeztető pillantást, hogy akár a falnak is füle lehet, mert ismerem már annyira, hogy nálam jobban felmérte már a terepet és mérföldekkel jobban is ért hozzá. Ha aránylag nyiltan mer itt beszélni, akkor részemről nincs kifogás.
- Azt mondják a legjobb védekezés a támadás, vagy valami ilyesmi. – vigyorodom el két falás között, hogy értse, valószínűleg hasonló alapállásból vagyunk itt. – Azért elég jó a rendszerük és, ha ezt egyszer sikerült átverni, szerintem már nem lesz gond. Feltételezem a felvételinél a legnagyobb a szűrés. – válaszolom, de azért egyetértek a dologgal, igen meglepődnének.
Az evés kellően ellazít és lustává is tesz, így nem emelek kifogást Nil javaslata ellen, hogy jobb, ha lepihenünk, aztán majd reggel friss aggyal vetjük bele magunkat a felfedezés örömeibe.
- Akkor jó éjszakát! – köszönök el tőle és a saját, kijelölt szobámba megyek, ahol már vár a pihe-puha ágyikó.

Önkéntelen mozdulattal nyúlok a párnám alá, mikor kopogtatás nélkül kivágódik az ajtó, de hamar kiröppen az álom maradéka is a szememből, amikor rájövök, hogy hol vagyok, miért nincs meg a pisztolyom és, hogy egy bombázó csaj kommandózik be rajta, olyan vidáman, mintha már elszívott volna egy füves cigit előtte. Általában én kevésbé vagyok jókedvű, így kora reggel, ha rám törik az ajtót, de hát az attól függ, ki az és, hogy mekkora fegyvere van. A mostani esetben mindkettő alapján megbocsátható az ébresztő.
- Ez most komoly bébi? Itt mikor kezdődik a nap? Még épp, hogy csak letettem a fejem. – nézek azért elképedve a kivetített időjelzőre, bár ez láthatóan cseppet sem zavarja a szépséget és az sem, hogy pucéran heverészek az ágyban, igaz legalább a derekamat takarja a takaró. – Jimmy Latoya – rázom meg a kezét most már vigyorogva.
Ha őt nem zavarja, engem biztos nem.
- Óóó, mily rengeteg idő! – húzom el a szám irónikusan, de igazából ez bőven elég, hogy összekapjam magam.
Egy gyors zuhany, tiszta ruha, melyet előzékenyen bekészítettek és az már meg sem lep, hogy a méretem. A kés, megy a csizmába és én sem feledkezem el a fegyverről, ha már olyan előzékenyen felajánlották.
Én egy Glock 17-es modell-t választok a legnagyobb, 33-as tárkapacitással, amiből beteszek még vagy hármat a dzsekim zsebébe. A pisztolyhoz választok egy válltokot is, ami elég kényelmessé teszi, hogy gyorsan hozzáférjek. Három villanó gránátot is melléjük pakolok, csak azért mert lehet, meg sosem lehet tudni alapon.
Kifelé menet még Cutlert kell végighallgatni, aki bár nagy vonalakban legalább a célt megemlíti, de fogalmam sincs, ma miért ilyen vidám itt mindenki. Valami vicces beavatási szertartást készítenek elő vagy mi……..na, de egy templomban?
- Lehet ez valami morbid vicc. – jegyzem meg Nil-nek félig meddig válaszolva is ezzel, mennyire érzem jól magam.
Az autónál veszem az adást, hogy a fekete fickó a sofőr, bár sztán kiserül, hogy tévedésben vagyok, mert a végül ő az, aki ismerteti a helyzetet, míg mi beszállunk a szép fekete kocsiba és megejtjük a korai reggelit.
Most már kezd világossá válni, hogy mit értenek „érdekes” dolgokon, bár ez az angyal dolog eléggé valami drogos vagy fanatikus agyrémnek hat.
- Végül is egy templomban angyalt látni……nem is olyan nagy cucc, nem? – vonom meg a vállam, miután társam is elmondta a saját verzióját, aztán én is biccentek Miles felé. – Én is felfegyverkeztem cimbora. Klassz kis kézbeillő darab és szinte kifogyhatatlan. – villantottam meg Nil-nek a kis aranyost.

Mire odaérünk tényleg le van zárva a hely és nekem egy kis szorítás villan a gyomromba, ahogy a rengeteg zsarut meglátom, aztán elvigyorodom. Micsoda élvezet, szinte sorfalat állnak nekem!
Gondolom Nil is hasonlóan vidulhat ezen. Az egyik fakabát még jelentést is tesz és alig állom meg, hogy vállon ne veregessem, de a szavai azért már kezdik éreztetni, hogy itt nem valami átverés, hanem valami komolyabb dolog történt. A „nem szép látvány” annyira nem aggaszt, láttam én más bedarált hullát is, na persze azért nem kívánom magamnak újra.
A csaj marad hátvédnek, mi meg besétálunk a fekete gorillával a hűvös és tényleg gyönyörű templom belsőbe. Soha nem voltam vallásos, de ami szép az szép, meg van a hely atmoszférája az biztos.
Kivéve azt a középen, az oltárnál keresztre feszített papot, aki elrontja az összképet a maga véres valóságával.
- Ja, egyetértek. – szólalok meg, de azért figyelmesen megszemlélem a sebek elhelyezkedését.
- Nem valószínű, hogy ott ölték meg, ahhoz a földön előtte kevés a vér és mitől ennyire koszos? – teszem én is hozzá a magamét, ami elsőre szembe ötlik.
Nil kérdése jogos és miközben arra várunk, meg, hogy leszedjék a halottat, az imádkozó hajléktalant is szemügyre veszem.
- Hát még mindig az a kérdés, mi az ami keresünk, mert ez akár valami antikrisztusosakármilyen szekta is lehet. – ingatom meg a fejem, hiszen annyi őrült rohangál odakinn.
A halottkémet nem hatja meg a látvány, de hát gondolom ő is látott már ennél cifrábbat is, így csak teszi a dolgát és közben tájékoztat minket, hogy mit talál.
A gyomorszúrások nem meglepők, de az már igen, hogy más sérülés nincs. A cetli előkerülése viszont tényleg érdekessé teheti az esetet.
- Tehát nincs ellenállásra utaló nyom? Csak úgy hagyta magát megszúrni? Akkor valószínűleg ismerhette a gyilkosát. – vetem fel, míg közben én is elolvasom az írást.
A számok nekem is azt sugallják, hogy azok valamiféle koordináták, de ehhez Nil jobban ért, így beleegyezően biccentek a feladat megosztásra.
A csöveshez ballagok, aki még mindig a feszületre mered, pedig a halott pap már nincs is ott.
- Üdv papa! – állok meg előtte, hogy takarjam a képet. – Biztos elég megrázó volt a látvány, de hagy kérdezzem meg, mit keres itt? Ez nem az a hely, ahol a zsaruk szívesen látják a koldusokat. – intek körbe, de nem csak a templomra, hanem a környékre is értve. – Ismerte a papot? Talán segített valamiben magának? Mikor érkezett és mit látott?
Valószínűnek tartottam, hogy akár itt is alhatott, valahogy meghúzva magát és talán látta is mi történt. Ismertem a fajtáját, hiszen nap, mint nap velük éltem, bíztam benne, hogy szót tudok vele érteni.


--------------------
Aki a csapaté lett, várja a csapatélet, Joga a közös ösvény, e helyen ez a törvény, Hé, kölyök, a törzs befogad, Tiéd a szabad élet, Soha ne félj, amíg a törzs fia vagy, Farkasok foga véd meg.

user posted image
PM
^
Stefan Lynch
 Posted: Apr 23 2015, 11:38 PM
Quote Post
Profile


Nil:
-Már amikor drága, már amikor... - kacsint Nilre Audrey. - A rostos narancs ügyében pedig majd meglátom mit tehetek. - vonul ki a szobából.
Később a kocsiban Milest megmosolyogtatja Nil észrevétele a remek ellátással kapcsolatban.
-Mr. Everett gondoskodik az alkalmazottairól. Úgy hiszi mind jobban teljesítünk, ha megfelelő körülmények közt dolgozhatunk. Részemről szerintem igaza van. - kanyarodik be az egyik utcába, úton a templom felé.
Nil eszmefuttatására az angyalról, Miles és Audrey is felkapja a fejét.
-Ember...miféle helyről jöttél te? - rázza meg a fejét Miles. - Ahogy a kölyök is mondja, remélem csak valami rossz tréfával találkozunk és semmiféle modern kori szörnyeteggel nem kell bajlódnunk. - sóhajt fel.
A rövid eszmecserét követően, Miles fegyver kínálatát mindkét kollégája elutasítja, majd Nil felszólalására Audrey pillant hátra.
-Összemértétek? - böki oda Audrey kuncogva.
-Audrey drágám, kissé fogd vissza a cicaharcod, most munka van. - néz rá Miles szúrós tekintettel.
-Ahogy, akarod...

A templom belsejében, már érezhetően más a hangulat, mint a kocsiban volt, még ha senki nem is tette szóvá. Nil töprengésére a még mindig a kereszten hagyott áldozatról, Miles adja meg a választ.
-A főnöknek komoly kapcsolatai vannak a hatóság berkeiben. A rendőrség nem nyúlhat semmihez, míg el nem döntjük, hogy vállaljuk-e az ügyet. Mellesleg mindent az eredeti állapotában kell látnotok, hogy teljes képet kapjatok az ügyről.
Továbbhaladva Miles halkan felsóhajt, mielőtt megválaszolná Nil kérdését.
-Félreértettél pajtás. Úgy értettem, hogy ez egy olyan szokatlan eset, amilyeneket mi is keresünk. Ha ennek lett volna valamiféle előzménye, arról minden bizonnyal tudnánk. Kivéve, ha a gyilkosunk korábbi esetei nem voltak szokatlanok. Abban az esetben a rendőrség nyomoz vagy nyomozott az ügyben. Mindenesetre reménykedjünk benne, hogy ez egy egyszeri eset... - tárja szét a karjait Miles.
A hulla leszedése és a halottkém megérkezése után Nil vet egy pillantást a fecnire. Eléggé szokatlannak mondható az üzenet, de Nilnek is megvan a maga elképzelése róla.
A kocsinál Audrey szemmel láthatólag, már Miles helyén helyezte magát kényelembe. Nilt látva letekeri az ablakot, majd kikönyökölve érdeklődik a helyzetről.
-Na? Tényleg olyan szörnyű, mint ahogy hallottuk? - bámul Nilre kíváncsi tekintettel.
Miután Nil közli a kérését, Audrey az ülésnek feszülve áll neki felvenni a kapcsolatot a központtal.
-Érted bármit szépfiú. - kacsint rá. - Központ itt Audrey, szeretném, ha utánanéznétek a következő...
-Itt James, mi a helyzet? - reccsen fel a rádió.
-Hali Jamie! Lenne itt pár szám, amit le kéne futtatnod, mint szélességi és hosszúsági koordinátákat. A számok a következők... - kezdi sorolni, míg a végére nem ér.
-Érdekes..., amint végeztetek gyertek vissza a központba és megvitatjuk. Addig mi szemmel tartjuk a koordináták által jelölt helyszínt. Központ kiszáll, szia Audrey!
-Vettem. Vége. - nyomja ki a rádiót. - Úgy látszik azt akarják, hogy menjünk vissza... - rázza meg a vállát Audrey a kormánnyal játszadozva.
Talán Nil tényleg jobban teszi, ha közli a többiekkel amit megtudott. Még az is meglehet, hogy Jimmy talált valamit.

Jimmy:
-Változó. - tárja szét a kezeit Audrey. -Azért nem kell aggódni, ez nem egy gyakori dolog. Na hagylak is öltözni, úgy látom rád fér! Mellesleg tetszik a neved, Jimmy. - kacsint a kölyökre.
A kocsiban üldögélve Jimmy is elutasítja Miles fegyver kínálatát, így az visszadobja őket a kesztyűtartóba.
-Glock. Meg kell hagyni, van ízlésed. - teszi hozzá elismerően.

Később a templomban, a halottkém vizsgálata közben Jimmy is szóvá teszi a kérdéseit.
-Valószínűleg egy kis ideig a padlón hurcolták. - hörög fel a halottkém. - Sajnos a padló elég tiszta ahhoz, hogy megtaláljam honnan is hurcolták. Ahhoz viszont elég poros, hogy magára szedje ezt a kis piszkot.
A kölyök Anti Krisztusos megjegyzésére Miles is felpillant, majd hozzá is szól.
-De miért New Townban? Az ilyenek általában a Nyomornegyedben történnek, ahol kevésbé jó a közbiztonság. Bár ezután nem mondanám jónak az ittenit se.
-Ha szabad egy szóra, nem hiszem, hogy valamiféle okkult szekta állna emögött. Az áldozat, már azelőtt bevégezte, mielőtt keresztre feszítették volna. Rituálé nyomait pedig nem látom a helyszínen. Mintha a gyilkos csupán túl szeretett volna esni ezen és nem állna érdekében, hogy az áldozat tovább szenvedjen, mint kellene. Persze ez csak az én véleményem, nem állt szándékomban túllépni a hatáskörömet... - tekint le újból a hullára.
-Semmi gond öregfiú. - reagál Miles.
Jimmy újabb kérdésére felcsillan a halottkém szeme, úgy látszik örömmel segít, amiben csak tud.
-Azt biztosra mondhatom, hogy nem állt ellen. De kérdem én, egy pap, ki istenének szentelte életét, miért állna ellen istene egyik angyalának? Legalábbis úgy hallottam a két kopótoktól, hogy a szemtanú ezt állítja... - néz fel a többiekre. - Ha pedig a gyilkosotok angyal kosztümben jelent meg az áldozat előtt, akkor erre lehet némi sansz...
-A beteg állatja... - mereng maga elé a fekete hústorony.
Nil lelépése után Jimmy úgy dönt, hogy kikérdezi a szemtanút.
-Papa..Ha! Ez új. - szipog az öreg. - Már vagy négy hónapja a templom egyik hátsó irodájában lakom gyermekem. Francis atya jó embert volt, befogadott mikor River Road egyik utcáján koldultam. Gondolom azonban nem ez érdekel téged... - néz fel a kölyökre üres tekintettel.
-Az esti misének, úgy kilenckor lett vége. Utána mindig segítek az atyának a másnap reggeli misét előkészíteni, cserébe, hogy befogadott. Tíz után egy kicsivel végeztünk mindennel, majd egy kicsit itt maradt velem beszélgetni a helyzetemről.
Tizenegy fele, mielőtt hazaindult volna valami bezuhant és betörte a plafon üvegét. Gondolom nem vették észre, mivel összesöpörtem a szilánkokat, miután hívtam a rendőröket. Ott van a kukában, ha kellene.
- mutat fel a magasba, a betört üvegre.
Ha Jimmy felnéz, láthatja, hogy a csöves igazat beszél, legalábbis az üvegről.
-Én ijedtemben beestem a két padsor közé, míg Francis atya előrement megnézni, hogy mi zuhant be. Nyugodjon békében. - rebegi, miközben keresztet vet. - Kilestem, hogy mi történt és valami háttal térdepelt nekünk az oltárt bámulva. Úgy nézett ki, mint valami sötét lepel, míg meg nem fordult, ahogy az atya odalépett hozzá. A lény felállt, megragadta a torkát és kitárta a szárnyait. Szörnyű volt.
Egy pillanatnyi szünet után, a hajléktalan ismét folytatja. Eközben Nil is visszaér.
-Az arcát nem láttam, de merem állítani az is éjfekete volt. Ezután végig hurcolta az atyát a földön, majd mielőtt felröppent volna vele a kereszthez, párszor ledöfte. A többit már sejthetik. - bök rá az atyára.
Hátulról valaki Jimmy vállára teszi a kezét, majd ahogy Jimmy hátratekint láthatja, hogy Miles az.
-Úgy látszik mindent elmondott. Hagyjad hadd gyászoljon. Majd a két kopó felveszi az adatait.


Jimmy & Nil:
Miután Nil beavatta Jimmyt és Milest a nyomozása eredményeibe, a halottkém is búcsúzik.
-Miles! Kopaszok! - ráz kezet mindenkivel. - Ha a továbbiakban is szükségetek lenne rám, Miles tudja hol találtok. Addig is sok sikert a nyomozáshoz! - int hátra, miközben összeszedve a cókmókját, kivonul a templomból.
A két újonc zsernyák is berohan, hogy megkérdezzék végeztek-e. Miles bólogatással jelzi, hogy vége, majd a kukát felkapva belepillant.
-Ebben vannak a szilánkok. Ezt magunkkal visszük, hátha van rajt valami. Na menjünk!

07:16 - New Town, Örök Fény fejvadász iroda
A központba érve, ahogy hátrasétálnak a saját részlegük felé Nilnek és Jimmynek szokatlan jelenetsorban lehet részük. Mr. Everett magából teljesen kikelve ordít a fülhallgatójába.
-Nem érdekel bassza meg! Tusolják el! Semmi szükségünk most a médiára. - járkál fel-alá, épp csak intve a most érkező brigádnak.
James Cutler, az iroda igazgatója szalad a csapat elé, hogy további hírekkel szolgáljon.
-Srácok lefuttattam a Nil által megadott koordinátákat és Elysium azon részére mutatnak, ami magába olvasztotta San Franciscot.
-Egész pontosan hol? - teszi fel a kérdést Audrey. - Hisz több negyedbe is átlóg az egykori San Francisco.
-Így igaz! Közvetlenül az óceánpartra mutat, egész pontosan egy régi piacra. A neve...
-Rókalyuk. - vágja rá Jax, miközben épp felfekszik az egyik íróasztalra. - A River Road negyedben találjátok, elég forgalmas egy hely.
-Pontosan... - feleli James. - Egész nap nézni fogjuk a kamerák képeit, ezidáig viszont semmi.
Mindeközben Mr. Everett is végez az ordibálással és nagyokat lélegezve húzza ki a füléből a fülhallgatót.
-A firkászok szaglásznak, de egy kis időre vissza tudtam fogni őket. Ami ennél is fontosabb! A mi kis gyönyörűséges Audreynk úgy tájékoztatott, hogy talán van egy ügyetek. Nos, a talán az most már nem talán, ezt az ügyet tovább kell vinni. - igazítja meg a nyakkendőjét. - Elég nagy port kavar, ha egy papot meggyilkolnak, főleg, ha mindez Isten házában történik. Nem érdekel, hogy kik viszik tovább közületek az ügyet, ezt beszéljétek meg egymást közt. Viszont álljon össze a bagázs és találja meg ezt a szemétládát, de mielőbb!
-Részemről passzolom. - ugrik le Jax az íróasztalról, majd elhalad az étkező felé.
-Mr. Everett, részemről benne vagyok, bár a többiek nevében nem beszélhetek. -néz Jimmyre és Nilre Miles.
-Én is! - visít fel Audrey.
-Remek! Ti pedig döntsétek el hajlandóak vagytok-e a többiekkel dolgozni. Addig én megejtek pár telefont... - vonul ki az irodából.
Hirtelen egy robot lép elő a fal mögül. Masszív felépítésű, feltehetőleg acélvázas, fején egy sorszámmal ellátva, ami a következő: 4121. Kezében egy hatalmas rohampuskát szorongat, majd a falnak dőlve felszólal.
-Én is benne vagyok...
-Visszatért a Kopó! - örvendezik Miles.
-Maradjunk az Alfánál, de ez sem rossz.
James odalépve a robothoz, alaposan szemügyre veszi, mielőtt bármit is mondana.
-Sérült valami a rendszeredben?
-Nem kell aggódnod, Jamie. Ezúttal nem lesz munkád velem.
-Mi teremtők, már csak ilyenek vagyunk. - vakarja meg a tarkóját James. - Mindig a legjobbat és a legtöbbet akarjuk kihozni az alkotásunkból. - teszi hozzá hiú mód.
-Szívesebben terelném a szót az ügyre, ha netán végeztél az isteni szerepkörben való tetszelgéssel.
-Hogy én tetszelgek? Ch! Jobb, ha visszamegyek az irodába... - fordít hátat, majd rögvest vissza. - Nil! Ha esetleg lesz egy kis időd, szívesen látlak az ígért rendszerek közelében.
James távozásával Miles lép elő.
-Ha nem esett volna le, James alkotta a Kopót. - világosítja fel Jimmyt és Nilt.
-Az Alfát.
-Alfa vagy Kopó nem egyre megy? - néz hátra a gépre, majd vissza a kopaszokra. - Döntsétek el, hogy vállaljátok-e velünk ezt az ügyet, vagy pedig más után néztek. Nil neked talán egy kicsivel több időd van dönteni, ha Cutler tényleg a hasznodat tudja venni idebent. Addig, ha akarod Alfa helyettesít. Jimmy te se aggódj, neked is hagyunk időt, hogy megemészd mit szeretnél, viszont ha nem tartanál velünk a következő kivonuláskor, arra kérlek tartsd szemmel Jaxet. Nem tetszik az ürge.

Most már csak Jimmyn és Nilen áll, hogy folytatják-e az ügyet. Esetleg Nil megpróbál újból beférkőzni a rendszerekbe, míg Jimmy Jaxet követi vagy épp az ügyön dolgozik? Rajtuk áll.

user posted image
PM
^
Jimmy Latoya
 Posted: Apr 25 2015, 03:09 PM
Quote Post
Profile


Pontosan azért próbálkoztam meg bejutni ebbe a céhbe, mert olyanok voltak a kapcsolatai, amikről most Miles regél Nil-nek, hogy még a zsaruk is a tenyerükből esznek.
Abban is egyetértek, bár a látszattal ellentétben nem vagyok valami nagyra nyomozói képességemmel, de azért épp elég „tetthelyet” láttam már, vagy voltam tevékeny résztvevője a dolognak, hogy tudjam, jó az, ha az ember a saját szemével látja az eredeti helyszínt és az áldozatot.
Azért megnyugtató, hogy nem egy őrült sorozatgyilkost keresünk, mert az nagy valószínűséggel mindenféle logikát és rendszert nélkülözve öldösne, ami nem segítené a nyomozást, de az „érdekes” kategóriát mindenképpen megérdemli.
Elismeréssel nézek a már mindent látott halottkémre, aki egyáltalán nem érezteti velünk, hogy mi itt csak valami hátráltató tényezők lennénk csak, hanem lelkiismeretesen válaszol a felvetéseimre és kérdéseimre.
- Ha a porból nem is a vérből biztosan lehet majd következtetni rá. – nézek körbe egyelőre csak a kereszt és a hulla körül.
Miles megjegyzésére csak megvonom a vállam.
- Őrültek nem csak a Nyomornegyedben vannak és itt még nagyobb is az esély rá, hogy áldozatra lelnek, hiszen kevésbé gyanakvóak az emberek, mint ott. És maga a keresztre feszítés is lehet egyfajta rituálé. – fordulok vissza a dokihoz, hiszen ez mindenképpen jelenteni akart valamit, abban biztos voltam, különben a gyilkos minek fáradt volna ennyit az áldozattal.
Az ellenállás hiányának felvetésére a halottkém láthatóan felélénkült, de a nemleges válasz nem törte le a gondolataimat, sőt ez az angyalos variáció csak még jobban piszkálta a fantáziámat, mert ez már ki is ment a fejemből.
- Talán így van, de miért angyal alakban akart a gyilkos ölni? Mert ha becsapni, átverni akarta volna a papot, még csak megérteném, vagy ha a hitt akarta volna megkérdőjelezni, de meggyilkolni……? – vágok egy grimaszt, bár persze akár igaza is lehet a kis fickónak.
Miles megjegyzése viszont mindenképp találó. Nil aztán elhúz a cetlivel a kocsihoz, hogy kommunikáljon a központtal, én meg elballagok az egyetlen szemtanúhoz, aki azt állítja, hogy a gyilkos egy angyal volt és aki annyira nem illik ebbe a képbe.
A kérdéseimre készségesen válaszol és igen, jól sejtettem, a pap segített neki és megengedte, hogy itt húzza meg magát, ami elég szokatlan. Már nem egy vallásos embertől, hanem ettől a környezettől, bár a fickó nem bűzlött, ami talán az előnyére vált, különben a hívők, a tehetősebb polgárok, már felszólaltak volna ellene.
Mikor ahhoz a részhez ért, hogy valami az üvegtetőn keresztül bezuhant, követtem a tekintetét és tényleg hiányzott onnan az üveg, amit eddig senki nem vett észre, de hát ennek is meg volt az oka, amire csak érdeklődve felvontam a szemöldököm, de egyelőre hagytam, hogy végig mondja mit látott és hallott, na meg mit tett.
Ha ne mondott igazat, akkor ő volt a legremekebb színész, akit láttam, meg alapból nem néztem volna ki belőle, hogy van ahhoz ereje, hogy felvonszolja és odaszegezze egymaga a papot, még ha a nem is volt egy kövér ember, de pont ez tett olyan hihetetlenné is a történetet.
- Szóval egymaga felemelte és …..felröppenve …szegezte oda? – kérdeztem vissza, aztán jött a százforintos kérdés. – Mi a fenéért söpörte össze az üveget, miután végig nézte, hogy az az „angyal” kicsinálja a jótevőjét?
Ezt már Miles és Nil társaságában tettem fel, mert addigra ők is ott álltak mellettem.
Kíváncsi vagyok a válaszra, mert ez azt hiszem nem egy mellékes dolgo és talán megkérdőjelezi a szemtanú szavahihetőségét is, de ha Miles erősködik, hogy a többit bízzuk a zsarukra, akkor megyek és meghallgatom, hogy Nil mit intézett.
A halottkém is távozik, mire én is intek neki, nem rossz a figura. A rendőrök is el lesznek igazítva Miles által, aki a törött üvegeket tartalmazó szemetest magához veszi.
- Igen, ez fontos lehet. – biccentek, bár valószínűleg már sokkal tapasztaltabb a fickó és nem szorul a tanácsaimra.

A központba érve láthatóan pezseg az élet ezerrel, mindenki zaklatott és rohangál, élükön Everett-tel, aki a médiát próbálja távol tartani az ügytől és kétlem, hogy sikerrel járna. Magam is ismerek pár firkászt, tudom mire képesek egy jó sztoriért és a zsaruk között meg van korrupt épp elég.
- Remek! – jegyzem meg a koordináták beazonosítása hallatán, ezek szerint nem kell túl messzire menni.
Viszont egy ellenszenves alak is belepofázik, akinek itt sem kéne lenni, főleg miután közli, hogy egyáltalán nem akar részt venni a nyomozásban.
- Ezt örömmel hallom. – vetem Jax után foghegyről, ahogy elhúzza a belét, nekem ugyan biztos nem fog hiányozni.
Úgy viselkedik, mintha a főnök kicsi fia lenne és csak azért lenne itt, hogy ossza az észt.
Az információjára sem igazán volt szükségem, én is tudom, hogy hívják a helyet, ahogy szerintem Nil is.
Miután kiordibálta magát Everett is csatlakozik a kis csapatunkhoz és közli, hogy még eldönthetjük, akarjuk-e tovább vinni a dolgot, vagy sem. Jó pofa, igazán! Most, hogy felcsigázta a kíváncsiságomat, majd pont most fogom abbahagyni. Különben is be kell dolgoznom magam a cégbe és ennél jobb alkalom nem adódhatna……Audreynk csillogó tekintetéről nem is beszélve.
A két „régi” motoros azonnal lecsap az ügyre, aztán már csak mi vagyunk soron, de én már rég eldöntöttem, hogy megnézem magamnak azt a szárnyast, aki csak úgy megröptet 60- 70 kilót.
Azonban mielőtt még jelentkezhetnék és szerintem Nil-t sem kell majd ösztökélni, habár az ő szándékai talán jobban ide az irodához kötnék, így nem lehetek biztos benne, megjelenik egy……robot?
~ Kopó?........Alfa? Mi a frász ez? ~
Kicsit hátrébb lépek a masszív gép elől, hogy jobban szemügyre vegyem és akit láthatóan örömmel üdvözöl Miles, James és a lány is, mint valami régi barátot.
A rendszerekért felelős James le sem tagadhatná munkáját, ahogy aggodalmaskodva faggatja Kopót…..vagy Alfát.
- Szép és drága játékszer. – biccentek a robot felé, ahogy a büszke apa tekintetére elvigyorodom.
Nil-re röppen a tekintetem, ahogy megkapja a csábító ajánlatot, ami biztos, hogy elég nyálcsorgató lehet egy anarch hackernek.
- Leesett! – nyugtatom meg a nagydarab magánzsarut. – Üdv Ko….Alfa! – intek a robot felé fesztelenül, mert valahogy nem tartom rossznak, ha egy ilyen fedezi a hátam, azzal a tekintélyes mordállyal együtt, nekem nincs vele bajom. – Nem kell idő, benne vagyok. – állítom le a dumát. – Még úgy sem láttam élő angyalt, talán ideje, hogy szembe nézzünk eggyel, nem? Jax meg egy öntelt hólyag, nekem sem tetszik, de ha kimarad belőle, tőlem meresztheti itt a seggét. – vonom meg a vállam.
~ Csak ne kerüljön az utamba! ~ fűzöm hozzá magamban.
- Talán el kéne látogatni, ahhoz a Rókalyukhoz, ha már üzent nekünk a gyilkos, bár mintha többes számot használt volna, nem? Az volt a papíron, hogy „Mi várunk”. Ha James szemmel is tartja kamerákkal a helyet, a saját szemünk talán többet lát. – javasoltam a csapatnak.


--------------------
Aki a csapaté lett, várja a csapatélet, Joga a közös ösvény, e helyen ez a törvény, Hé, kölyök, a törzs befogad, Tiéd a szabad élet, Soha ne félj, amíg a törzs fia vagy, Farkasok foga véd meg.

user posted image
PM
^
Nil Dryden
 Posted: May 11 2015, 12:42 AM
Quote Post
Profile

played by Egyetlen egészséges élőlény sem sebezhetetlen ezen a földön sem testileg, sem lelkileg, egyetlen gép, robot sem, semmiféle lélektelen anyag. Semmi sincs, ami sebezhetetlen.

Omega

Years92 PostsAnarchPM


A kocsiban ülve beszélgetni kezdünk az ügyről, Jimmy megjegyzésére azonban csak vállat rántok, meglehet mindennek az oka.
- Gondolom rituális gyilkosság. A múlt században sokkal több hasonló volt. Tudod bemennek egy templomba mindenféle baromságokat aggadnak az oltárszékre mint kecskefej, fordított kereszt , és néha véráldozat is volt - Nincs jobb ötletem bár kételkednék benne, ha csupán erről lenne szó, amikor azonban kiszállunk, magam is részese lehetek a látványnak amit ez az úgynevezett "Angyal" művelt. A fecni után azonban úgy érzem szagot fogtam, lévén elég jól értek a számokhoz ezekről a számokról meg van egy sejtésem hogy mi. Néhány pillanatig elhagyom a társaságot a csinos Audrey felé véve az irányt, akinek le is adom a kéréseimet.
- Ja mondhatni a fickóból szitát csináltak, aztán kiakasztották mint valami dekorációs anyagot. A zsaruk már épp szedik le - Mutatok hátra, majd miután elmondom mit szeretnék hallgatom a fejleményeket, de amit hallok az kissé meglep.
- Frankó! Miért nem mehetünk innen azonnal, miközben kérünk erősítést? Azt hiszem valaki fentről éppen beleszarni készül a levesünkbe... Mindegy szólok a többieknek - Intek a csajnak, miközben nem kis kedvetlenséggel indulok vissza Mile-shoz és Jimmyhez.
- Srácok, vissza kell mennünk a központba. Fentről jött az utasítás - Láthatja rajtam mindkét férfi hogy mennyire nem tartom jó ötletnek a dolgot, de hát nincs mit tenni. Jimmy és a hajléktalan megjegyzésére azonban pár percig csak gondolataimba merülve figyelem a srácot.
- Nem tudom Jim talán nincs ki mind a négy kereke, egyébként is mindegy. Pár üvegszilánk nem sokat segít , na gyertek - Indulok meg a kocsi felé, majd mikor elhagyjuk a helyet legalábbis biztonságos távolságba értünk a hajléktalantól azért kissé sötét tekintettel körbe nézek társaimon.
- Vagy meglehet hogy a fickó nem teljesen az aminek látszik. Bár semmiben nem lehetünk biztosak, de az szent hogy bárki ölhette meg a papot, emberfeletti ereje lehetett. Kétlem hogy mutáns lenne inkább arra gyanakodok hogy rendkívül modern kíberfelszerelések birtokában van. Ami engem illet én attól tartok hogy meglehet egy Seraph lehet a gyilkos. Apám amikor még élt mesélt valamicskét róluk. Neurális kapcsolatot létesítő Exopáncélt viselnek, és mivel a külsejük torz a valós arcukat is ritkán látni. Ez talán magyarázat lehet az éjfekete arcra. Bizonyára valami álcázó berendezése lehet.- Gyújtok rá egy cigire útközben, amit gyorsan el is szívok félig míg elsétálunk a kocsihoz. Természetesen a halottkémnek bemutatkozok s el is búcsúzok tőle. Ezután kis utazás és ismét az irodában vagyunk, ahová már befele menet lehet hallani a főnök hangját. Ez nem jelent semmi jót, ha ennyire mérges... James azonban már jön is a friss ropogós hírekkel, amik igazán foglalkoztatnak engem. Nem szólok bele a dologba, inkább hallgatom a többieket de amikor meghallom a hely nevét, egy pillanatra görcsbe rándul az arcom.
- A forgalmas elég silány hasonlat - Vágok vissza Jaxnek de nem mondok többet. A nyomornegyed amúgy sem egy életbiztosítás, de az ilyen helyek mint a rókalyuk, verem és egyéb bűnbarlangok korántsem jó nevű komplexumok.
- Time to say not good bie Jax - Intek kissé idegesen az elmenő fele. Szerencsére az az öntelt hólyag ki akar maradni a buliból, de vajon nem nekem kéne ezt tennem? Egy pillanatra elgondolkozok , s már készülnék rá hogy azt mondjam, inkább az irodában maradok, de ekkor jelenik meg a robot, ami mosolyt csal az arcomra. Pár percig nem is szólalok meg, csak figyelem a közjátékot. Nem, meglehet azzal tennék jót ha segítenék most az egyszer, és nem átcseszném őket hogy feltöröm a rendszerüket.
- Tényleg te alkottad? Nem vagy semmi pajtás. Jó vaskos darabnak tűnik - Pillantok elismerő tekintettel James fele, majd végül mély sóhajt engedek ki az ajkaim közül.
- A fenébe is benne vagyok, de mikor indulunk? Jó lenne minél előbb, szerintem ezek se maradnak sokáig egy helyen. - Morgom magam elé. Azért az megnyugtató hogy a régi team kiegészül egy géppel is. Mindig jól jön a tűzerő a csapatban. Jimmy szavai azonban engem se hagynak nyugodni.
- Ja... többes számot. Meglehet egy kicseszett hadsereg vár ott minket, márpedig akkor szükségünk lesz nehéz fegyverzetre is. Miles, mi a legnagyobb mordály ami a raktárban van? Mert ha nekem van igazam és valami exopáncél van a háttérbe akkor kelleni fog. Ha Jimmynek akkor meg úgyis megdöglünk, tudtommal az angyalok hallhatatlanok - mondom, mert bár benne vagyok a buliban, de meg halni sincs túl sok kedvem. A nagyobb fegyver pedig mindig nagyobb biztonságérzetet ad.
PMEmail Poster
^
Stefan Lynch
 Posted: May 12 2015, 02:26 AM
Quote Post
Profile


Jimmy:
-Ha nem csapnak be a megérzéseim, akkor szegény párát épp az elhelyezése előtt végezték ki. - köszörüli meg a torkát a halottkém. - Csak arra akarok kilyukadni, hogy nincsenek végig vérnyomok a padlón, melyek azt igazolnák hogy az áldozatot véresen hurcolták volna.
A halottkém ugyanazzal a fáradt, kiégett tekintettel bámul Jimmyre, amivel eddig is. Az újonc következő felvetését is mintha fejben megrágná, mielőtt elégedetten rábólint.
-Ez is meglehet. Én csak egy kiöregedett halottkém vagyok, aki felett eljárt az idő. Mellesleg ez már nem az én hatásköröm, ebben ti vagytok a szakértők. - húzza mosolyra a száját.
Jimmy töprengését Miles töri meg, aki böhöm nagy testével előrelépve, újból szemrevételelezi a holttestet.
-Eléggé ködös ez az egész, nem igaz? - néz bele Jimmy szemébe. - Minden bizonnyal többről van itt szó, mint egy egyszerű őrültről...

A vallomás után, még a szemtanú is felhúzza a szemöldökét az újonc Jimmy kérdésén és ezt nem is rejti véka alá.
-Most meséltem el, hogy egy replülő lény gyilkolta meg az egyetlen élő embert, aki elég közel állt nálam a barát fogalmához és maga azon lepődik meg, hogy egyedül képes volt felemelni őt? - horkan fel az öreg. - Hát persze! Egyedül röppent fel vele.
A másik kérdést, mintha nem is hallotta volna, majd egy pillanatnyi felsóhajtás után válaszol az öreg.
-Soha nem hittem a tündérmesékben, erre éjjel szemtanúja voltam egynek. Azonban ettől még nem képzelem magam hősnek gyermekem. Ismerem a határaimat, csak mindkettőnket megölettem volna. - rázza meg a fejét a hajléktalan. - A törött üvegekkel kapcsolatban meg mit tehettem volna? Mostanra csak ez maradt nekem, a helyszínelés végeztével pedig talán még ez sem. Francis atya pedig szerette a tisztaságot...

Nil:
-Jézusom! - takarja el a száját Audrey a meglepődéstől.
Nil töprengésére a központ utasításával kapcsolatban, azonban Audrey világosítsa fel.
-Valószínűleg szemmel tartják a helyet, hogy ne kelljen egésznap ott szobroznunk. Nyugi, amint lesz valami tudni fogjátok. - kacsint Nilre.

A férfi rögvest miután értesíti két társát, már habozás nélkül szövi az elméleteket, amin Miles borzolja a szemöldökét.
-Te jó ég, te furcsább vagy mint James! - nevet fel. - A Seraph meg csak egy városi legenda, mi is hallottunk róla.

Nil & Jimmy:
-Ahogy gondolod élő szinonimaszótár. - bólint Jax Nil irányába. - Ahogy gondolod...
Nil frappáns búcsú szövegét Jax már csak félfüllel hallhatta, ha hallotta, ugyanis rögvest elindult, majd eltűnt az iroda zugos sorai közt.
-Köszönöm Nil, jó ilyesmit hallani egy szakmabélitől. - próbálja leplezni a dícséret okozta sokkot.
-Blah-Blah. Ti organikusok mindentől a fellegekben jártok. - gúnyolódik Niléken, majd Jamesre szegezi a szenzorait. - Játékszer? Ha! 73%-ban teljesítek jobban, minden tekintetben, mint egy magadfajta húspofa.
James hajol oda Jimmyhez és a fülébe súgja a következőket:
-Kissé sértődékeny. Ne állj le vele vitázni, mert örökre itt ragadtok. Soha nem áll be a hangszórója. - kuncog magában James.
-A hallás szenzoraimat pedig magam fokoztam fel 116,25%-ig...
-Jól van, jól van elég! - zárja rövidre a szócsatát Miles.

Miután James elvonult, Miles örömmel veszi, hogy Nil és Jimmy is benne van.
-Egyetértek Jimmyvel. - szögezi le. - Nil, szólok Jamesnek, hogy nyissa meg előttetek a különleges termékeinket is...

Különleges termékek:
Kísérleti pisztolyok és könnyű gépfegyverek, melyek komolyabb páncélzatok, (beleértve mesterséges intelligenciák) kilyuggatására lettek kialakítva. Hátul található még egy kétkezes, 700 lőszerrel ellátott gépágyú, mely percenként 120 lövedék kilövésére alkalmas. (Súly: 65 kg)
Emellett található itt két mordály, mely a régi típusú shotgunokra emlékeztetheti az erre látogatókat, csupán modern köntösben. (Súly 17 kg/db)
A zárolt szekrények különféle páncélokat rejtenek, a gyors és könnyű kevlárszerű kialakításútól (ennek előnyei: viselője könnyedén mozog benne, taktikai pisztolyok és könnyű gépfegyverek ellen hatásos hátrányai: nehézfegyverek ellen hatástalan) kezdve a teljes nehézpáncélzatig, melynek sisak kialakítása teljes egészében takarja az arcot. (előnyei: viselője elfedi kilétét, nehézfegyverek, illetve akár rakéta ellen is védelmet nyújt. hátránya: nehezebb és lassabb mozgás)

A felszerelkezést követően, Miles már mindenkit a kocsinál vár, ezúttal viszont nem ül mellette Audrey az anyósülésen. Egy darabosabb mozdulatsort követően behuppan az autóba, majd mielőtt bárki bármit mondana felszólal.
-Mielőtt megkérdeznétek Audrey átbeszél néhány dolgot még Mr. Everettel, majd a helyszínen találkozunk vele, úgy is van ott valami kapcsolata, ha minden igaz. - húzza meg a vállát. - Mivel megüresedett egy hely, valaki beülhet előre, ha akar...
Amint ezt kimondja, hirtelen az Alfa jelenik meg az anyúsülés felőli oldalon és huppan be Miles mellé.
-Hát akkor ez eldőlt. Esetleg indulhatnánk vagy vezessek én?
-Robotok... Tököm se érti már ezt a világot. - tekeri fel az ablakot, miközben gyújtást ad. - Szálljatok be hátul! - mutat a kocsi hátuljára.
Mellette az Alfa is előrehajolva bólogat a kinti kopaszoknak azt jelezvén, hogy "igen, hátul".


08:02 - River Road, Rókalyuk:
A Rókalyukról sok minden eszébe juthat azoknak, akik már hallotak róla vagy éppen jártak erre. A Rókalyukról egyszerre juthat eszébe az embernek egy piac és egy szórakozóhely is. A piacon belül egy kis odúban találhatóak a környék legrosszarcúbb egyénei, akik időt és pénzt nem sajnálva hencegnek egymásnak félrészegen, legújabb portyájuk vagy épp gyilkosságuk eredményével. Tehát a hely hírneve közel sem barátságos nem is említve a piacot. Itt kerül eladásra a pusztalakók guberált holmijainak szerteágazó választákán túl, az örökélet és a világbéke titkáig bezárólag minden vacak.

A piac előtt parkolva, Miles és Alfa pattan ki elsőnek a kocsiból, meglehetősen gyors tempót diktálva. Próbálnak utat törni az emberáradaton, ami csöppet sem megy könnyen, még egy ilyen hatalmas embernek sem, mint Miles, vagy egy ilyen acélvázas robotnak sem, mint Alfa.
A piac negyedén túljutva egy részeg kufár megy neki Milesnak.
-Szép ez a kütyüre itt melletted! Mennyiért adod? Huk!
-"Kütyüre"!?
-Nyugodj meg Kopó.
-"Kütyüre"!?
-Uram, az itt látható példány nem eladó, ha pedig most megbocsájtana... - próbálja udvariasan eltolni magától a részegest.
-Na ide figyelj bazd meg! - csap rá Miles kezére az ürge. - Nekem te aztán ne...
Még mielőtt befejezné a mondatot, az Alfa két pontos, szinte már kiszámolt ütéssel küldi a földre. A részeg férfi miután padlót fogott, még két törött karral is elbüszkéledhet, miután a Kopó a földre teperése után készségesen kicsavarja neki.
-Státusz: Konfrontáció megoldva, két kéztörés észlelve, egyik sem tört szilánkosra. - áll vissza Miles mellé.
Miles hátra tekint Nilre és Jimmye.
-Jobb lesz, ha siettek, mielőtt kedvet kapnátok, hogy jó áron túladjatok a veséteken. - nevet fel Miles.
Jó pár perccel később egy érdekes pódium tárul a csapat elé, amiről egy jól öltözött maszkos férfi szól a tömeghez. Meglehetősen szép számban hallgatják, bár korán sem kirívók a szónokok az ilyen helyeken.
Szépen szabott öltönye már önmagában is mestermunkának tűnik, de ennél talán érdekesebb lehet az álarc. A maszk, akár egy ezüsttálca tükröz vissza mindent és csillan fel a nap fényében. Nincs kivágás a szájnak, sem pedig a szemnek, teljesen elfedi az arcát, akár egy régi bukósisak. Hangja szépen és hangosan csendül fel a tömegben, persze gyanítható, hogy mikrofon is van beépítve az álarc mörgött. Emellett torzított, kissé gépiesnek, kissé érett férfi hangnak hallatszik.
-Akkor hát? Ki legyen a következő? - teszi fel a kérdést, miközben a levegőben pörgeti a kezét.
Egy kislány jelentkezik az elsősorból, szinte már bedőlve a pódiumra, hogy őt válasszák.
-Gyere fel gyermekem! Hogy hívnak? - simogatja meg a feje búbját, mikor odaér.
-S-s-samantha, uram. - hebegi lámpaláztól fűtve a lány.
A csapat szemfülesebb tagjainak feltűnhet, hogy a kislány erősen sántít és egy csúnya heg is éktelenkedik a bal lábán.
-Semmi baj Samantha, most már minden rendben lesz. - öleli át a szónok. - Egy pillanat és már szaladhatsz is a barátaiddal, immár egészségesen. - guggol le mellé, majd valamit a fülébe súgva, újból átöleli.
Az előadás érdekessége, hogy a kislány lábán tova tűnni látszik a heg nyoma és a lábát mozgatva, már azt sem húzza.
-Köszönöm uram! - zokog fel a kislány.
-Én köszönöm, gyermekem. Én köszönöm. - kíséri le a színpadról.
A tömeg meghökkenve kiáltja, hogy "Éljen!", míg mások az "Engem is!" féle felkiáltásokat helyezik előtérbe.
-Holnap is lesz előadás, holnap is lesz gyógyítás. Na és ne feledjék! Az Otalmazó Atya megvéd a hamis istenektől! - tárja szét a karjait. - "MI VÁRUNK" mindenkit holnap is! - emeli ki a szöveg elejét.
Miles megtorpan, mire az Alfa is megáll.
-Hallottátok? - biztosítja ki a pisztolyát. - Ez lehet az emberünk. Azonban jobb volna készen állni arra az eshetőségre, ha esetleg ő vagy egy felbukkanó társa ki vagy éppen beröppenne a buliba. Tehát jó lenne eldönteni, hogy ki marad itt hátvédnek velem és ki veszi üldözőbe a Kopóval a tagot...
PM
^
Jimmy Latoya
 Posted: May 16 2015, 03:53 PM
Quote Post
Profile


A halottkém megtette, amit lehetett és elmondta a véleményét, amiben volt igazság, hiszen tényleg nem voltak vonszolás nyomok, legalábbis én nem láttam, de ezek szerint más sem.
Az, hogy mi lettünk volna a szakértők, hát enyhén kételkedtem benne, de annyit megtehettem, hogy legalább feltettem a bennem felvetődött kérdéseket, amik talán pont azért lehettek hasznosak, mert „más” szemmel néztem, mint a kopók.
- Ha őrült, akkor sem semmi a fickó! – néztem a helyet, ahonnan már leszedték a papot.
A befogadott hajléktalan nem az a „meghúzom magam” típus, vagy a jótevője halála hozta meg a hangját, de ahelyett, hogy normálisan válaszolna, inkább visszakérdez.
- Attól, hogy a tetőablakon esett ide be, még nem biztos, hogy repült. – hárítottam el a felháborodását könnyedén. – Mivel már láttam antigravitációs eszközt, vagy testpáncélt, ami egy ekkora zuhanást is röhögve kibír, igen, az sokkal jobban érdekel, hogy miként emelte fel, mert azt már lehet jobban meg tudta figyelni, még ha a csörömpölésre meg is rémült.
Az igenlő válasz nem lep meg, bár továbbra is nagy kételyeim vannak a szavahihetőségével kapcsolatban. Ha ő nem is akart hős lenni, a gyilkos miért hagyott életben egy szemtanút? És ez a sepregetés……..
- Hát persze! Nem a barátját akarja leszedni onnan, hanem sepreget, mert a hulla szereti a rendet. – forgatom meg a szemem, de nem nyaggatom tovább, a zsaruk úgy is kifaggatják még.
Nil-lel és Miles-sel kifelé tartva csak bólogatok barátom megjegyzésén, de én a nagydarab nyomozóval ellentétben, nem tartom kizártnak ezt a Seraph-os verziót, amíg biztosat nem tudunk.
- Ez is egy lehetőség, de azért jó lenne, ha szemmel tartanák a fickót. – intek a hajléktalan felé. – Talán nem ártana egy nyomkövet rá.
Miután visszaérünk a központba örülök, hogy Jax nem sokáig rontja mellettünk a levegőt, úgyis csak vészmadárkodni tud.
Kopó megjelenése azonban sokat lendít a hangulatomon, főleg mikor rájövök, hogy valamiféle fanyar humorérzéke is van.
- Kiről mintáztad vajon? – ingatom meg a fejem vigyorogva, mikor James-be belefolytja a szót először saját alkotása, majd Miles.
Mielőtt még komolyan meggondolnám a dolgot, már a kíváncsiságom bele is vitt a helyzetbe és bár csak remélni mertem, de aztán Nil is beadta a derekát. Az alaposabb felfegyverkezés és felkészülés természetesen egyetértésre talált nem csak nálam, hanem Miles részéről is és felcsillantak a szemeim, mikor kiejtette a különleges termékek szót.
- Nosza, lássuk!
Nem csalódom, amikor meglátom a kínálatot és mint egy gyerek az édességboltban, azonnal válogatni kezdek. A Glock-ot megtartom, az mindig jól jön egy végső ütközetben a megnövelt tárkapacitással, amire kevesen vannak felkészülve. Viszont választok hozzá egy könnyű géppisztolyt, amivel könnyen mozgok, de nagy az átütőereje. Nem akarom leterhelni magam, szeretek könnyen mozogni, ezért a vékonyabb kevlár páncélt részesítem előnyben, még ha az egy méretesebb lőszert nem is állít meg, ezt a kockázatot inkább bevállalom.
Mire elkészülök, Miles az autóban vár, de egyedül, de szinte még el sem mondja, hogy jöhet valaki a lány helyett kopó már bent is ül. Én jót vigyorgok és valahol örülök is, hogy az android velünk jön, lehet szükség lesz a „hideg”fejre.
- Az udvariasságot láthatóan nem programozta bele James. – szólok oda még mindig vigyorogva Nil-nek, hogy persze a robotzsaru is hallja.
A rókalyuk, meg az, amit eddig is tudtunk – legalábbis én és Nil, - hogy milyen. Általában itt mindent lehet kapni, ha nagyon kitartóan keres az ember, a körömvágó ollótól a ballisztikus rakétáig és a futár szolgálattól a perverz bérgyilkosságig.
Miles-nek és Kopónak már csak a sarkában loholhatunk mire kiszállunk, de ők sem tudnak könnyedén utat törni maguknak, így mire csatlakozunk díszes társaságukhoz máris kéretlen üzletbe keverednek.
Elismerően füttyentek egyet, miközben visszacsúsztatom a pisztolyom a tokjába, ahogy a kissé részeg üzletember beledöngölve fekszik eszméletlenül a koszos padlón egy pillanattal később.
- Veled aztán nem lehet tökölni, mi? – veregetem meg óvatosan a vállát, nehogy még engem is ellenfélnek nézzen. – Ilyen testőrrel? – villantok egy teli fogsoros mosolyt a nyomozóra. – Inkább attól tartok, elhalmoznak ajánlatokkal.
Beljebb verekedve magunkat, habár Kopó mutatvány azután már nem is kell annyira erőlködni, meglátjuk az emelvényt és rajta a maszkos figurát.A helyhez képest kissé túlöltözöttnek tűnik és az álarc is elég meglepő darab, hiszen olyan, mint egy fénylő halotti maszk, nincs rajta nyílás.
Érdeklődve nézem, ahogy megtartja az előadását, amit nyilvánvalóan nem ma csinál először és nem is utoljára. Azonban a dolog tényleg elképesztő! A kislány gyógyulása nem látszik megrendezettnek és én már csak tudom, van benne tapasztalatom, hogy átlássak a trükkökön. A gyerek izgalma és érzelmei nem megjátszottak és ez eléggé ledöbbent, bár nem csak engem.
- Ez….nem….trükk! – nézek kérdőn Nil-re, hogy vajon ő is látta-e, vagy mi a véleménye.
Azonban az előadásnak úgy látszik vége és az Oltalmazó Atya képviselője távozni készül, mikor is kiejti a számunkra már oly ismerős szavakat.
Nem is lehet eltéveszteni, hiszen kimondottan kihangsúlyozza, mintha egyenesen nekünk címezné.
Tudom, hogy Nil milyen keményen megállja a helyét, ha harcról van szó, de most hajt a kíváncsiság és bár jobban örülnék, ha a barátom tartana velem, de az sem rossz ha a hátamat fedezi, így Kopó mellé lépek, aki már indulásra kész, hogy a fickó után menjen.
- Én bevállalom, hogy megyek Mikrobival és megnézzük magunknak Mr. Oltalmazó Atya küldöttjét. – biccentek sokat mondóan először Nil-re, majd Alfára.



--------------------
Aki a csapaté lett, várja a csapatélet, Joga a közös ösvény, e helyen ez a törvény, Hé, kölyök, a törzs befogad, Tiéd a szabad élet, Soha ne félj, amíg a törzs fia vagy, Farkasok foga véd meg.

user posted image
PM
^
Nil Dryden
 Posted: May 25 2015, 07:16 PM
Quote Post
Profile

played by Egyetlen egészséges élőlény sem sebezhetetlen ezen a földön sem testileg, sem lelkileg, egyetlen gép, robot sem, semmiféle lélektelen anyag. Semmi sincs, ami sebezhetetlen.

Omega

Years92 PostsAnarchPM


- Városi legenda? Gondolom hallottad már hogy minden legandának van valóság alapja, ami pedig engem illet a furcsaságomért kedvelnek - Eresztek meg egy apró mosolyt, s sátorfánkat véve vissza is megyünk a bázisra. Ott aztán persze már áll a bál, és nemsokára megjelenik a nagydarab robot is, illetve megtudjuk hova is kéne behatolni. Rókalyuk.... a kurva életbe.
- Ahogy látom az egohányadosodat is megkétszerezted - Vágok egy pimasz mosolyt Alfa felé Jamesnek pedig csak biccentek. A jó munkát meg kell dícsérni legalábbis nekem ezt tanították. Na de végül dönteni kell benne vagyok e a buliba vagy sem, és ha már a többiek nem futamodnak meg én sem fogok. De fegyverekre szükség lesz, méghozzá nagyobbakra mint két meggymag lövő.
- Príma, akkor lássuk mi van terítéken Jim - Szólok a mellettem lévőnek, s a fegyverraktárba érve magamhoz is veszek egy sörétest. Pisztolyom már van arra tehát nem lesz szükség, de egy könnyű kevlar mellény még rákerül a felsőtestemre.
- Így már valamivel biztonságosabb bár.... - Lépek oda a kétkezes golyószóróhoz megemelve azt, azonban pár pillanat múlva rá kell jönnöm hogy kurva nehéz.
- Baszki.... A kopóra vagy alfára ezt ráaggatnánk, azok ott a rókalyukban szalutálva üdvözölnének minket - Én viszont tuti nem hozom magammal, hiszen van olyan nehéz mint én magam. Franc fog sérvet kapni, na meg amúgy se hinném hogy 10 percnél tovább bírnék egy ilyet cipelni. Visszaérve a kocsihoz, ismét beszálunk, természetesen hátra mert az az ócskavas már el is foglalta az anyósülést.
- Ja... bár ha más téren jól teljesít felőlem lehet egy tapintatlan bunkó is - Felelek Jimmynek, s nemsokára útra is kelünk.
Megérkezve persze elém tárul az ismerős környék. Na nem mintha olyan sokszor megfordultam volna itt, igazából a nyomornegyed egyik legszarabb és veszélyesebb része, én magam is kerülöm, s hogy miért? Nos mindjárt itt egy kis bemutató mire is lehet számítani a környéken. Már már készülnék hogy beszóljak valami ízeset a részeges pasasnak, de ekkor lép közbe Kopó aki könnyen kezeli ezt a bizonyos konfliktust.
- Bravo...ahogy látom orvosi segédprogramot is ültettek beléd - Mondom kissé meglepett arccal, elvégre elég könnyen eltörte azt a kezet. Minden esetre a hüledeznésnek nincs itt az ideje tovább kell menni, így érünk nemsokára arra a fura helyre ahol már láthatjuk is a pódiumot és a rajta lévő tagot, akinek igencsak nem mindennapi fejdísz takarja az arcát. Ahogy látom valamiféle "műsor" megy éppen, mint azokban az ősrégi műsorokban amikor a fickó puszta akarattal s érintéssel gyógította a betegeket. Faszom se hisz az ilyesmibe, és ez azóta se változott.
- Ha ez lesz a gyilkos akkor már érthető miért látott a csöves feketeséget az arca helyett. Az a szar ott a fején vissza tükröz mindent, ha a csuklya alá nem szűrődött be fény a feketeséget tükrözi vissza. Amúgy meg - Pillantok egy pillanatig sötét tekintettel Jimmyre
-.- Bűbáj és szemfényvesztés. Kétlem hogy a csávó érintéssel gyógyítana. Arra nem gondoltál hogy a kiscsaj esetleg beépített ember volt? Ősrégi trükk..... - Mondom el a véleményem, persze meglehet tévedek, mert a pasas hátán nem látok semmiféle szárnyat, vagy olyat ami annak nézne ki.
- Ja hallottam... "Mi várunk" A papírfecnin is ez volt. Mint valami rohadt szlogen, min a "nokia connecting people....." - Húzódik egy savanyú grimasz az arcomra. Ahogy látom Jimmy előre akar menni, én pedig nem teszek keresztbe neki, meglehet szerencsésebb is ha ő meg a robot előre megy mi meg itt maradunk hátul.
- Rendben akkor a Kütyüre és Jimmy megy én meg maradok veled Miles - Villan meg a szemem a robot felé. Tekintheti egy kis visszavágásnak az első üléses poénjáért. Egy mozdulattal leakasztom a hátamról a sörétest amit megtöltve csőre is rántok, majd Miles fele nézek.
- Te amúgy az frankó hogy külön váltunk, de azt remélem tudod hogy ha rájönnek az itteniek hogy az ő kis önjelölt Jézusukat akarjuk leültetni valószínűleg nem fogják hagyni egykönnyen. Éééés hát elég nagy ez a negyed. Kapcsolatba kéne lépni James-el hogy folyamatos légi felderítésre van szükségünk. Kimenekülési zónák, látható ellenségek bármi.... - Mondom gyorsan el az ötleteket amik eszembe jutottak. Apropó remélem a nagydarab fickó is jól fel van szerelkezve mellettem, mert ha itt valami balul sül el bazi nagy tűzharc lesz.
PMEmail Poster
^
Stefan Lynch
 Posted: May 27 2015, 01:57 AM
Quote Post
Profile


Jimmy:
A szemtanú meredt tekintettel bámul a kölyökre, mielőtt tényleges válasszal szolgálna a kérdésére.
-Nem tudom, hogy te mit láttál az életed során gyermekem, de... - sóhajt fel az öreg. - Még azt sem tudom igazán, hogy én mit láttam. Annyit azonban elmondhatok, hogy akármi is volt az a dolog, könnyedén röppent fel a magasba Francis atya gallérjába markolva.
Jim következő megjegyzésére az öreg teljesen kikelve magából próbálja megtámadni, amit Miles könnyedén hárít, ahogy a hatalmas tenyerével, finoman löki hátra a szerencsétlent. Az öreg szemei könnybe lábadnak, mire halk zokogásba kezd.
-Hogy merészeli... - kezd szipogni. - Nem szedtem le, mivel bizonyítéknak minősül. Ezt még én is tudom. Az egyetlen dolog amit tehettem érte, hogy rendet rakok ebben a, ebben a....
Az öreg már nem fejezi be a mondatot, csupán arcát takarva zokogni kezd. Miles a kölyök vállára teszi a kezét, majd diszkréten a fülébe suttogja a következőket.
-Nem tudom, hogy megalapozott-e a gyanúd az irányába, de amíg be nem bizonyosodik nincs több ilyen megjegyzés. Értettük egymást? - tekintetében nyoma sincs haragnak, csupán az emberség jeleinek.
Pár lépéssel arrébb, a halottkém regaálja le Jimmy felvetését a szemtanú követésével kapcsolatban.
-Efelől nem kell aggódni. Az ilyen esetekben a munkáltatóid mindig ráaggatnak pár szabadúszót a tanúkra, hogy ne tévesszék őket szem elől. - kapja fel az aktatáskáját.

A Kopó kimérten fordul Jimmy irányába, majd egy lépést is tesz a társaság felé.
-A programom tartalmazza a ti primitív etiketteteket, de Jamesnek köszönhetően csak mint "általános ismeretek" szerepel az adatbázisomban. Viszont, ha ennyire hiányolod tudok szolgálni egy kevéssel a ti kultúrátokból. - mutatja fel neki a középső ujját. - Bizonyára hatásosabb lenne, ha négy helyett én is öt ujjal rendelkeznék...
Miles és Audrey hatalmas röhögésben tör ki, mialatt James lép a kölyök mellé.
-Csak megjegyzem, ezt magától tanulta...


Nil:
-Csak remélni tudom tévedsz. - húzza meg a vállát Miles, a legendákról szóló csevejt lezárva.

Nil csipkelődésére az Alfa nem reagál, csak egy szúró pillantást vet rá, ahogy csak egy robottól telik.


Nil & Jimmy:
-A rendszerem lehetővé teszi, hogy magam bővítsem az adatbázisomat az általam lényegesnek tartott információkkal. A lényeg: nem minden James érdeme.
Az Alfa a kölyök hozzászólására egy pillanatra megáll.
-Nem. Elnézést, de ehhez kellett a hatásszünet. - vonja meg a vállát. - Most viszont haladhatnánk, ha csak nem akartok még tovább magasztalni.

Miles csupán tátott szájjal bámulja a maszkost, mialatt a csapatban megoszlanak a vélemények a látottakkal kapcsolatban. Bizonyítékot egyikük sem tud felmutatni az álláspontja bizonyítására, csak mikor az Alfa lép közbe, hogy rövidre zárja a csevejt.
-A rendszerem egészségügyi szkennelése alapján a sérülése valódi volt. - toppan be Nil és Jimmy közé. - Ezzel az információval kezdjetek amit akartok, de lehetőleg csak azután, hogy elfogtuk a célpontot...
Miles megrázva a fejét tér magához a látottak és hallottak után, majd rögvest a csapat koordinálásába kezd.
-Jól van, akkor a helyzet a következő. Nil és én leszünk a hátvédek, míg ti ketten lesztek a vadászok. Ha beütne a szar ne keveredjetek tűzharcba, csakis a célponttal törődjetek. Mi szorosan mögöttetek leszünk és tisztítjuk az utat. - élesíti ki a pisztolyát. - Igazad van Nil, Kopó kapcsolódj James kommjához és közöld vele, hogy automata légi felderítést kérünk a célpont folyamatos helyzetéről. Na meg küldje ide Audreyt, de kurva gyorsan!

A csapat megindul a pódium felé, ahol a maszkos még mindig egy helyben áll, mintha várna valamire.
-Nem észlelek semmiféle szerkezetet a színpad körül, de a célponton valamiféle jelzavaró van. - rántja elő a hátára szerelt puskát a Kopó.
-Csak óvatosan... - halad elől Miles, pisztolyával a maszkosra célozva. - Fejvadász Iroda! Megállni!
A maszkos ráérősen lép hátra egyet, kezét a magasba emelve.
-Na és abban hol a szórakozás? - pördül meg, majd szélsebes tempóban iramodik meg, a piac mögötti sikátorok felé.
Az Alfa a magasba emeli a puskáját, egyenesen a menekülő maszkosra célozva.
-Tiszta a célpont. Mehet? - fordul Mileshoz.
-Nem! Élve és egyben kell nekünk. - feleli ridegen, miközben eltolja a robot puskáját a célról. - Na utána!
Az Alfa négykézlábra ereszkedik, majd nyitott tenyérrel a földet érve kezd el szaladni, akár egy vadászkutya.
-Gondolom már érthető, hogy miért hívjuk Kopónak. - mosolyodik el Miles.

A maszkos férfi villámgyorsan éri el a sikátort, ahová Jimmy és az Alfa is követi, nyomukban Nilékkel. A Kopó hirtelen berohan az egyik bérház hátsó bejáratán, majd pár percnyi csörömpölést és sikolyt követően már a tetőről követi a célpontot.
Úgy látszik Jimmynek akaratán kívül is maradt a földi üldözés, ami jócskán igénybe veszi az állóképességét. Ugyanis a maszkos sebessége, szinte emberfelettinek mondható, ahogy akár egy gazella rohan végig a sikátorokon.
A gyanúsított a következő sikátorba kanyarodva egy szempillantás alatt kezd el ordítani.
-Razzia! Razzia!
A szűk utca erkélyein néhány fegyveres nő és férfi pattan fel a helyéről, nyomban segítségért kiáltva a többi bérház lakóinak. A következő percben már a sikátorra is sorban özönlenek ki a rosszarcúbbnál rosszarcúbb bűnözők. A fegyveresek nem tűnnek szektásnak vagy a maszkos férfi társainak, sokkal inkább egyszerű gyilkosoknak, csempészeknek, dílereknek és egyéb másfajta bűnözőknek, kik csupán itt találtak menedéket a hatóságok elől. A maszkos eközben nekifutásból pattan fel egy kukára és ugrik át egy kerítésen, mely kettészeli a sikátort.
Ahogy Jimmy rohan előre, előtte épp kinyílik egy ajtó, amin három fegyveres férfi vonul ki. A hirtelen ijedtségüket kihasználva Jimmy gyorsan lerendezhei őket, talán még puszta kézzel is, ha elég nagy a lendülete. Persze akár a mögötte rohanó társaiban is bízhat, hogy ígéretükhöz híven fedezik.
Közben fentről mindenki számára jól látható, hogy az erkélyekről foymatosan zuhannak alá a fegyveresek, némelyik szinte már magától. Fentről a Kopó pusztakézzel csapja szét a sort, majd ugrik át a túloldali erkélyre, hogy ott is rendet tegyen. Egy behemót férfi szökken a Kopó elé, kinek egy pillanattal később már a torkán szúrja át a saját puskáját. Fentről csak a csontok és koponyák törése hallatszik le, miközben vércseppek hullanak alá.
A szórásból a hátvédek sem maradnak ki, a tűzharc java leginkább őket éri. Mire a bérházak lakó felfegyverkezve az utcára rohannak, a nagy részükön Jimmy még könnyedén átrohan, míg társai nem.
Miles félkézzel ránt maga elé egy óriási fémkukát, majd háttal neki támaszkodva kezdi tolni.
-Nil! Ez jó lesz mozgó fedezéknek, te próbáld közben kiszedni őket. - morogja.
Nilnek nehéz feladata lesz, ugyanis szemből, ha jut ideje megszámolni tizenhét fegyveres nyit rájuk tüzet. Az erkélyen egy öregebb fickó áll mesterlövészpuskával a kezében, ami szemmel láthatólag bekadt. Talán épp elég ideje van kiszedni, mielőtt egy vonalba érnének vele a haladó kukával. Azonban egy sebhelyesarcú nő is épp ezzel egyidőben gyújt be egy Molotov koktélt, amit szintén nem ártana és talán még hasznosabbnak is tűnik elsőnek kiszedni...


UTÁNA
A kukán átpattanva Jimmy már semmiféle ellenállást nem tapasztalhat, egészen addig, míg a maszkos egy zsákutcába nem kanyarodik. A kölyök, amint befordul két dologgal is szembesülhet, az egyik a maszkos a zsákutca végén, a másik pedig egy kisfiú, aki remegő kézzel szorít egy ócska, de működőképesnek látszó pisztolyt a kölyökre. Jimmy szélsebes tempója ide már nem elég, a gyerek túl messze van ahhoz, hogy rohanás közben félre lökje vagy lefegyverezze. Eközben lövés dördül a háta mögül, majd egy hulla borul mellé, szintén hátulról. A férfit fejlövést érte és épp hátba szúrni próbálta Jimmyt, mikor golyót kapott. Ha a kölyök hátranéz, Jaxet pillanthatja meg az egyik ablakból. A sebhelyes férfi finoman bólint a távolból, majd a puskáját felkapva eltűnik. Jimmynek innentől már csak a kisfiút kell valahogy ártalmatlanná tennie és már kézre is kerítette a maszkost.

Nilék túlélve a káoszt, az égre pillantva felfedezhetik James két gömb alakú drónját, ahogy az eget hasítva kutatnak további ellenségek és a célpont után. Rövidesen az Alfa is leugrik a sikátorba, ezúttal két lábra emelkedve és csurom véresen. A fémváz nagy része véres és füstszagú, ahogy azt Nilék is érezhetik.
-A célpont helyzete nem változik...a célpont... - hangos sistergés hallatszik, majd a Kopó, akár egy felrúgott kuka vágódik hanyatt.
Miles int Nilnek, hogy kövesse Jimmy nyomait, míg ő jelentést ad az eddigi helyzetről. Úgy látszik a reggelt túlélték, ami jó hírnek hathat, ha nem gondolnak bele, hogy ez az első munkanapjuk és még dél sincs. Nil útjának nagy része tiszta, a hullahegyeket és sérülteket nem számítva sima út vezet Jimmyhez.
Eközben a kölyöknek még mindig le kell gyűrnie a kisfiút és már teljesítette is a küldetését, legalábbis úgy tűnik...
PM
^
Jimmy Latoya
 Posted: May 29 2015, 12:14 PM
Quote Post
Profile


Egyáltalán nem orroltam meg Kopó visszavágására, inkább én is csatlakoztam a nevetéshez, mert ezt vártam a pléhpofától a legkevésbé, ráadásul, ha lehet hinni James szavának, ezt magától fedezte fel az emberek közötti kommunikációt alapul véve.
- Meg sem kérdezem, milyen társaságba engeded te ezt a fémdobozt. – csóválom meg a fejem a technozseni felé.
Úgy látszik azonban csak engem részesít verbális kommunikációban Kopó, mert Nil csak egy átható pillantást kap tőle, mielőtt végre mindenki elfoglalja a helyét és húzunk a Rókalyukba.

Nil szerint ez a fazon, ott a színpadon akár az „angyalunk” is lehet, de a történteket inkább szemfényvesztésnek, megtévesztésnek gondolja, ellentétben velem. Nekem a kislány tényleg sérültnek tűnt, ahogy a fájdalma és az öröme is valódinak és én igazán sok időt töltök olyanok között, akiknek a megtévesztés a főprofilja, így kétkedve ingatom a társam felé a fejemet.
Mielőtt azonban ennek hangot is adnék, Kopó szól közbe és ez az én véleményem felé billenti a mérleg nyelvét.
- Tehát a „csodatévőnk” tényleg tud valamit, amit mi nem és már csak ez megéri, hogy jobban a körmére nézzünk. – bólintok a felvetésére.
Mivel Miles a csapat vezetője, így kérdőn nézek rá, miután felajánlottam, hogy én előre megyek Alfával, hogy elkapjuk az emberünket és Nil is felvállalta, hogy akkor ő meg marad hátvédként, hogy elfogadja-e ezt a felállást.
Ahogy rábólint a felosztásra, máris sorolja a teendőket és, hogy mire figyeljünk, a légi felderítésre meg csak elismerően biccentek Nil felé, mert számíthatok az eszére, hogy ezekben előre gondolkozik.
- Akkor húzzunk bele! – kapom le a vállamról a géppisztolyt és indulok meg Alfával együtt, aki közben folyamatosan szkenneli a környezetét, ami nagymértékben megkönnyíti a dolgunkat, legalábbis véleményem szerint.
- Az már jelent valamit. – bólintottam a robot fel, mert a semmiért nem használ valaki jelzavarót, csak ha titkolni akar valamit.
Ám, ahogy ezen a helyen az várható volt Miles felszólítására nem, hogy nem áll meg senki, hanem inkább azonnal fellobban a káosz. Megforgatom a szemem, jobb lett volna inkább csendben intézni, nem a világba kiabálni kik vagyunk.
Persze a maszkos figura sem gondolja, hogy engedelmeskednie kéne, bár ezzel elég sokat kockáztat, mert menekülés közben pont Kopó puskája elé keveredik és még szerencse, hogy most legalább az megkérdi mit csináljon és nem lövi hátba. Hát persze, hogy élve kell! Mit kezdenénk vele, ha nem tudjuk kikérdezni, nem?
Azonban majdnem lemaradok az üldözés elejéről, mert leesik az állam, ahogy a robot kutya mód kezd el rohanni a maszkos fickó után.
- Azta! – nyögöm ki, de aztán lerázom magamról a döbbenetet és szedem a lábam utánuk.
Nem sokáig rohanok azonban a robot mögött, mert az egy hirtelen irányváltoztatással betör az egyik házba és bár fogalmam sincs mi ezzel a terve, én maradok a menekülő csodatévő nyomában. Ám hamarosan már tudom miért váltott Kopó, aki nem túl csendes módban, hiszen potyogtak itt-ott a cserepek, de a tetőn követte a menekülőt, sokkal jobban belátva a terepet ezzel.
Elég gyors futónak tartottam magam, de most bizony minden erőmet össze kell szednem, hogy a férfi nyomában maradjak, mert olyan könnyedén fut, mint ha nem is lenne szinte súlya és ha ez nem lenne elég még ordibálni is kezd, azt a szót ismételgetve, amivel itt azonnal fel lehet zaklatni a kedélyeket: razia.
Természetesen erre azonnal megélénkül az eddig majdnem kihalt környék, hiszen itt ritka az ilyen, még a CDS sem merészkedik sűrűn erre, nagy veszteséggel számolhatnak ilyenkor.
Most is fegyveresek sokasága jelenik meg keresve, hogy kire kell lőni és amiért szinte azonnal ránk terelődik a figyelem.
~ Okos ez a gazember! ~ fut át rajta, hiszen én is ezt tettem volna a helyében.
Olyan hirtelen lép ki elém a három fickó, hogy már, ha akarnék sem tudnék megállni, így a puskatussal csapok szét közöttük, a harmadikat meg a lendületem kihasználva lököm meg alaposan vállal, így tisztítva meg az utat. Valószínűleg hirtelen azt sem tudták mi történt, olyan gyorsan értem oda. Ha megállok tusakodni, akkor biztosan elvesztem szem elől a csodadoktort, így, ha talpra is kászálódnak utána, azt már Nil-ékre bízom.
Néha alig sikerül elkerülnöm a fejem felől potyogó embereket és néha káromkodok is miatta rendesen, de hát Alfa is teszi a dolgát, hogy ne lőjenek hátba bennünket, igazán nem róhatom fel neki.
Szerencsére mi még a kissé értetlen fegyvereseket kapjuk közvetlenül a menekülő nyomában, de Miles-t és Nil-t nem irigylem, ők kapják majd a szarabbik részét, remélem időben érkezik az erősítés majd.
Nem érek rá azonban ezen aggódni, pattanok a maszkos után, aki végül egy zsákutca sikátorában akad el. Nem csak a velem szembe forduló maszkos miatt fékezem le azonban kétségbeesetten, hanem a szemembe villanó másik dolog, a hatalmas pisztolyt szorongató kölyök miatt is, aki bár nem túl biztos kézzel, de engem vesz vele célba.
Tudom, hogy akármennyire is remeg a keze, azért nem valószínű, hogy sértetlenül megúsznám, míg odaérek hozz, így csak bizonytalanul megtorpantam, ekkor dörrent a lövés és én kitágult pupillával vártam, hogy belém hasítson a fájdalom……..ami nem jött, viszont egy fejbe lőtt hulla landolt a lábam mellett késsel a kezében. Hátra kaptam a fejem arra számítva, hogy Kopó az, de meglepetésemre Jax int az egyik ablakból vigyorogva felém.
~ Hogy a fenébe kerül ez ide? ~ teszem fel a kérdést, bár ez most igazán nem fontos.
Leszedte a fickót, ez a lényeg, de ez nem oldotta meg a kölyök problémáját, ahogy az enyémet sem és úgy látszik ennyivel Jax meg is elégedett, mert ahelyett, hogy tovább fedezne, eltűnik a vérbe.
- Miért kevered bele a gyereket barátom? – beszélek a maszkoshoz, mert sejtésem szerint nem véletlen a dolog. – Rendezzük le csak te és én, hiszen az előbb még olyan kedves voltál egy kislányhoz. – emlékeztetem a pódiumon történtekre. – Hát milyen gyógyító vagy te?
Aztán a gyerek felé teszek egy kis lépést.
- Ismerek pár hasonló kölyköt, mint te és elég jól kijövök velük. Minek neked az a mordály, igazából nem akarsz lelőni, ugye? Nézd azt az embert, - intek a halottra, akinek fejéből még folyik a vér és ezzel remélem elterelem a figyelmét is, - látod, nem szép látvány, nincs hányingered tőle?
Ha közben közelebb tudok menni hozzá, akkor megpróbálom lefegyverezni és félrelökni, aztán foglalkozni a maszkossal.



--------------------
Aki a csapaté lett, várja a csapatélet, Joga a közös ösvény, e helyen ez a törvény, Hé, kölyök, a törzs befogad, Tiéd a szabad élet, Soha ne félj, amíg a törzs fia vagy, Farkasok foga véd meg.

user posted image
PM
^
Nil Dryden
 Posted: Jun 7 2015, 11:48 PM
Quote Post
Profile

played by Egyetlen egészséges élőlény sem sebezhetetlen ezen a földön sem testileg, sem lelkileg, egyetlen gép, robot sem, semmiféle lélektelen anyag. Semmi sincs, ami sebezhetetlen.

Omega

Years92 PostsAnarchPM


Úgy tűnik Jimmyre vár a feladat hogy a fickó nyomába maradjon, mi pedig Miles-al fogunk takarítani hátvédként. Nem mondom nem egy életbiztosítás, lehet hogy nagyobb páncélt kellett volna hozzak. Amint azonban Miles elkiáltja magát, kitörik a káosz. A kopó nekilendül én pedig csak elismerő pillantással nyugtázom, a szavakat, miközben leakasztva a hátamról a sörétest ki is biztosítom.
- Remélem egybe marad a küldetés végére - Morgom, majd megindulok a többiekkel futólépésbe. Amint azonban hallom a kiálltást, mérgesen csóválom meg a fejemet, és kiálltok előre Miles fele.
-Baszki, így legyen ötösöm a lottón, tudtam hogy nem lesz egy könnyű menet? -Ahogy látom Jimmy kihasználva a káoszt leüti a hirtelen feltűnő három fegyverest, s már tovább is indul, hogy folytassa a hajtóvadászatát a maszkos után. Én amennyire tőlem telik a puskával, veszem tűz alá az elesett hármat, hogy még véletlen se tudjanak Jim után menni, de magunkra is vigyázni kell, főleg hogy egy kisebb hadsereg áll köztünk és Jim, illetve a menekülő fickó között.
- Csesszék meg elvágtak minket, hol a picsában van Audrey? - kérdezem miközben viszonzom a tüzet, de érzem én is hogy velük ellentétben én vagyok fedezék nélküli pozícióban. Szerencsére éppen az utolsó pillantban Miles elénk húz egy kukát, ami mögé be is kuporodok, vállammal segítve rá a tolásban.
- Oké... Te csak told - Miközben Miles görgeti előttünk a mobil fedezéket, szinte érzem ahogy a lőszerek belehasítanak a fémbe. Persze nem tétlenkedek, minél gyorsabban próbálok hirtelen ki - ki hajolni és egyenként leszedni azokat akik az utunkba állnak. A gond csak az hogy fentről is várható támadás méghozzá két felől.
- Egy rohadt mesterlövész áll fent az egyik háznál, állj meg egy pillanatra, mert van nála rosszabb is....- Mondom, majd a következő pillanatban kihajolva fegyveremmel a támadó nő molotov koktéljára célzok remélve, hogy felrobbantom a kezébe, a cuccot. Ha sikerül rántok egyet a fegyveren, majd jöhet a mesterlövész, azonban ha sikerül ha nem, lesz üröm az örömben. Vissza helyezkedve Miles mellé kissé idegesen fújom ki a levegőt.
- Csessze meg kifogytam... - Mondom miközben a fegyvert, eldobva a pisztolyt veszem elő. Kissebb, de képes lyukat ütni bármibe, szóval annyira nem estem ám kétsébe. Amikor azonban Kopó megjelenik cseppet eltátom a számat.
- Baszki Alfa egy igazi harci gép va....- Akarnám befejezni de ahogy látom a gép kidőlt, s Miles int hogy induljak tovább így nem ellenkezem.
- A drónokat küld tovább terep pásztázásra, és ha Audrey nem ért még ide küld a város másik bejáratához hogy zárja le!. Az a rohadék nem szökhet el. - Indulok meg Jimmy nyomait követve, át a hulláktól bűzlő mellék utakon. Ahogy azonban hallani kezdem a hangját félig azért megörülök, de félig óvatosabbra is váltok. A srác gondban lehet, szóval ideje hogy segítsek neki. Sejthetem hogy valakivel farkas szemet nézhet, pontosabban valakivel, és annak a valakinek a kibaszott nagy mordájával, így hirtelen kifordulva a sarokról ordítom el magamat.
- Hé öcsi ezt kapd ki - Rántom elő a fegyveremet, remélve hogy Jimmy kapcsol mit szeretnék, és a hirtelen keltett meglepettséget kihasználva lefegyverzi a kölyköt. Nincs kedvem gyerekeket ölni, de ha nem jön össze ki fogom lyuggatni. Ha végül sikerül a srácnak ártalmatlanná tenni a kölyköt, kissé zihálva futok oda hozzá.
- Azt hittem már nem élsz... Kapjuk el a rohadékot, aztán tűzzünk innen mielőtt az egész város fegyvert ragadna ellenünk.
PMEmail Poster
^

Topic OptionsPages: (5) 1 2 3 ... Last » Reply to this topicStart new topicStart Poll